A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm, A kék bálvány.
A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944
Nyolcvanöt éves lett a magyar hangosfilmgyártás; a születésnapot az Országos Széchényi Könyvtár is megünnepli, méghozzá a filmek plakátjainak bemutatásával. Ez a tárlat tavaly már nagy sikert aratott Győrben. Az akkori kiállítási anyag most 120 alkotásra kiegészülve mesél a kor sztárjairól, a filmkészítőiről és a legnagyobb produkciókról.
A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm: A kék bálvány. Az ezt követő 13 évben több mint 360 alkotás született, köztük számos nagy siker (például a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó). A kiállításban a művészet- és filmrajongó közönség megismerheti a filmtörténet méltán kiemelkedő aranykorát a plakátokon keresztül.
A plakátokat szemlélve nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ebben az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy elsősorban a filmben szereplő színészek nagyméretű portréival lehet eladni egy filmet. Ahogy a kiállításhoz készült kötetből is kiderül: „Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.
A filmplakátok tematikáját mindig az adott film adta. A plakáton, azaz a film reklámhordozóján „nagyon sokszor azt látjuk, hogy vagy csak a színészek portréi vannak rajta, vagy egy-egy jelenet a filmből. Kenyeres György, vagy például Győri Gy. László voltak azok a grafikusok, akik nagyon sok ilyen filmplakátot készítettek el. Sokszor látszik az is, hogy ezek általában gyorsan, rohamtempóban készültek” – mondta a Kulturális Híradóban Fekete Dávid, Győr alpolgármestere, aki egyúttal a kiállítás kurátora is.
A plakátok a producer sürgetése miatt gyakran munkacímmel jelentek meg, sokszor még a korabeli cenzúra jóváhagyása nélkül. Az első hangosfilm, A kék bálvány után 13 év alatt 360 alkotás született.
A nemzeti könyvtárban május utolsó napján nyíló tárlat először 2016. november 3. és 2017. március 31. között volt látható Győrben. Megvalósulását a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet és a győri Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár közös kutatómunkája előzte meg. Az OSZK-ban most nyíló kiállítás e tárlat anyagának legnagyobb részét mutatja be.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, VI. szint, Corvina-termek
A kiállítás 2017. június 1. és 2017. október 7. között, keddtől szombatig 10 és 18 óra között látogatható.
