Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról? Milyen volt a virágkorát élő Sanghaj?
Exkluzív tárlatvezetés-sorozat a Hopp Múzeumban
Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között Megnyílt a Hopp Ferenc Múzeum rendhagyó kiállítása
Mi lett Dessewffy Flóra, a Rátkai Szidi-féle pesti színitanodában tanult revütáncosnő sorsa? Milyen elképzelésekkel indult Sanghajba Komor Izidor, és mi vezetett a korszak egyik legkiválóbb műkereskedő dinasztiájának sanghaji sikereihez? Honnét rendelte az alapanyagokat a Fratelli–Deisinger cég, és milyen neves pesti és budai kávéházaknak lett fő beszállítója? Vajon hány, a korban híres-hírhedt személyiség fordult meg a mai Móricz Zsigmond körtér közvetlen közelében nagy sikerrel működő Sanghay barban?
Ezeknek és még megannyi kérdésnek járhatnak utána azok, akik regisztrálnak a Hopp Múzeum Sanghay – Shanghay. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításához kapcsolódó exkluzív tárlatvezetésekre. A kérdések és válaszok pedig előbb-utóbb történetekké állnak össze bennünk, hallgatókban.
A különálló alkalmak mind egészen egyedi csemegét kínálnak, a kiállítás kurátorai ugyanis mindig más és más kötetszerzővel társulva kalauzolnak minket végig a két világháború közötti magyar és kínai kulturális kölcsönhatások szövevényes történetében. Legyen szó akár táncról, város-, eszme- vagy éppen kultúrtörténetről. Így aztán – kedvünk és ízlésünk iránya szerint válogatva – juthatunk mélyebbre a minket érdeklő résztémákban. De azoknak, akik szeretnék a teljes „Sanghay – Shanghay” univerzumot átlátni, csak azt ajánlhatjuk, hogy mindegyikre jöjjenek el.
A másik inspirációt a korabeli Horthy Miklós (ma Móricz Zsigmond) körtéren 1937-ben „csodás keleti pompával” megnyílt Sanghay mulató jelentette, melynek art deco berendezését neves iparművészek tervezték, plakátján azonban egy „kínai” figura japán kimonóban pezsgőzik.
Sanghajt az első ópiumháború után nyilvánították nyílt kikötővé a nyugati hatalmak, a rohamos fejlődésnek induló város pedig a 19. század végére a legfontosabb kínai kikötőjük lett.
A magyarok korán megtelepedtek Sanghajban, a Komor-család például már 1898-ban. Sok magyar megfordult a kikötőben a szibériai hadifogságból hazatérőben, és akadt köztük, aki maradt is: Hugyecz (Hudec) László például a város főépítészeként ikonikus épületeivel máig meghatározó befolyást gyakorolt a kínai metropolisz településképére.
Rejtő Jenőnek egyik ihletője volt a kor híres titkosügynöke és kalandora, Trebitsch-Lincoln Ignác, aki Sanghajban nyitott buddhista kolostort, majd 1943-ban ott is hunyt el; temetésén százezres tömeg és a Nankingban székelő kínai kormány összes minisztere részt vett.
Sanghaj híres volt éjszakai életéről is, ennek előadóként vagy fellépőként több magyar, így Dessewffy Flóra is részese volt.
Az elmúlt hét esztendő különlegesen intenzív kínai-magyar együttműködése számos területen adott lehetőséget új kapcsolódási pontok kialakítására és a régi kötelékek szorosabbra szövésére; ilyen kötelékekből pedig bővelkedtünk, mint a kiállítás is bizonyítja.
A 2018 áprilisáig látható kiállítás egyrészt bepillantást enged a két világháború között Sanghajban tevékenykedő magyarok hagyatéka révén a kínai nagyváros életébe, másfelől bemutatja a korabeli magyar film, képzőművészet, divat, irodalom, táncművészet, sőt szórakoztatóipar Kína-képét is. A tárlathoz számos kísérőrendezvény kapcsolódik, melyekről a http://hoppmuseum.hu honlapon találhatók részletes információk.
Távol-Kelet magyar műkereskedői
Időpont: 2017. november 11. 15.00
Meghívott előadó: Kiss Sándor, a Japán vonzásában című könyv szerzője
A sétáló tárlatvezetés keretében dr. Fajcsák Györgyi, a kiállítás egyik kurátora a Hopp Múzeum Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításának műtárgyanyagáról mesél, míg Kiss Sándor egy, a Távol-Keleten szerencsét próbáló magyar műkereskedő dinasztia izgalmas vállalkozásainak világába vezeti el a résztvevőket.
A cég nevét számos formájában ismerhetjük: Kun és Komor, Kuhn & Co., Kuhn and Komor, K & K. De kik is voltak Komorék? Hányan voltak, honnan jöttek, miként alapíthattak üzletet a világ ennyiféle szegletében (Jokohamában, Hongkongban, Kalkuttában, Kóbéban, Sanghajban, Szingapúrban és Londonban)? Milyen kapcsolatot tartottak a magyarokkal? Hogyan válhattak az 1869 és 1919 közötti időszak távol-keleti curio-kereskedelem meghatározó tényezőivé?
November 11-én többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat
Soron következő tárlatvezetés:
Buddha a Lokálban
2017. december 2. 15.00
A tárlatvezetést tartja: dr. Kelényi Béla, a kiállítás egyik kurátora
Meghívott előadó: Saly Noémi muzeológus (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
Tervezett előadások: Táncoló istenek (Somi Panni); A Fratelli–Deisinger cég (Török Róbert); Hudec László építészetének magyar kapcsolatai (Marótzy Katalin); Kelet – Nyugaton (Szücs György); „Keleti lázak fátyola remeg…” (Lenkei Júlia); A Japán kávéház művészasztala és öröksége (Gellér Katalin)
