Szabó Magda életműve a jelen időben él, minden egyes műve új és új történetet mesél el az emberiességről, az elfogadásról, az akarat erejéről, az életszeretetről és a hit erejéről.
„Olyasmi foglalkozás az írás, mint a játék, a gyermek komolyan veszi, és bár semmi lényeges nem függ attól, amit nagy gonddal végez, afelől, hogy csak játék, még csakugyan elfárad bele.” (Szabó Magda: Az ajtó)
Életművének „valóságos reneszánsza” van, és ez a hatalmas életmű nem tehető múlt időbe: Szabó Magdának nemcsak a régi munkái arattak és aratnak közönségsikert, nemcsak a korábbi művei keltek és kelnek ma is „új életre”, hanem a szerző kései alkotása is, mint például a Für Elise, amely az Európa Könyvkiadó egyik legnagyobb sikerkönyve lett. Szabó Magdánál „magyarabb és a magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne” ilyen hagyományosan világirodalmi profilú könyvkiadónak mint az Európa Könyvkiadó – mondta öt évvel ezelőtt Szabó Magda temetésén a Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt méltatva Barna Imre .
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Apja kisnemesi családból származó városi tanácsos, nagy műveltségű, humán gondolkodású ember volt. Még apró kislány volt, mikor az apa már beleplántálta az ókori kultúra és a latin nyelv szeretetét esténként regéket mesélve, latint tanítva neki. A zenében és a költészetben is tehetséges anyjától hallott csodás mesék ihlették azokat a történeteket, amelyeken nemzedékek nevelkedtek (Sziget-kék, Tündér Lala, Bárány Boldizsár). Szülővárosa, a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában.
Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben a helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított, a második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Tagja volt az Újhold-körnek, amelyet a Nyugat hagyományait folytató, ellenzéki eszméken nevelkedett polgári írók alkottak. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.
Az Újhold-korben találkozott Szobotka Tiborral, akivel 1947-ben házasságot kötött, férjének és kapcsolatuknak Megmaradt Szobotkának (1983) című művében állított emléket. Az újholdas tevékenységéért 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve.
„Én sose hittem, hogy van ilyen, kinevettem, aki azt írta vagy állította, jöhet az életben olyan pillanat, amikor egy másodperc töredékére megáll forgásában a világ, s hirtelen megváltozik minden – velem akkor ez történt. Csak álltam, néztem rá; és minden sejtem azt mondta, én erre az emberre vártam egész életemen át, miatta zavartam el Z.-t, hárítottam el a házassági ajánlatokat, küldtem vissza G. jegygyűrűjét, én ennek az ismeretlennek a kedvéért születtem, ez a valaki az én világra jöttem indokolása.” (Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának)
Egy élet könyveken keresztül
Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Műveinek olvasásával az írónő életét is megismerhetjük könyvről könyvre haladva.
Első versesköteteit az újholdas stílus jellemezte, a sikert A Freskó és Az őz című regényei hozták meg. Műveiben (Disznótor, Pilátus, A Danaida) pszichológiai érzékenységgel, árnyaltan ábrázolta hőseinek belső világát, az emberi kapcsolatokat. Egyik legnépszerűbb alkotása, az 1977-es Régimódi történet családregény, Szabó Magda édesanyja és családja története, de dokumentumregény, visszaemlékezés, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles korrajz és lélektani regény is. Első színpadi változatát a Madách Színházban mutatták be Sulyok Máriával a főszerepben, s azóta is szerepel az ország vagy valamelyik határon kívüli magyar színház műsorán, 1989-ben hatrészes televíziós film is készült belőle. Nyolcvanöt évesen az írónő Für Elise című regényével engedte különösen közel emlékeihez az olvasót, a tervezett folytatás azonban húzódott, majd halála miatt nem születhetett már meg.
Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: az 1971-es Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, az 1976-os Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Meseregényeit szárnyaló fantázia, ifjúsági regényeit mélységes humanizmus és a pedagógia iránti elkötelezettség jellemzi; Mondjátok meg Zsófikának, az Álarcosbál, vagy az Abigél, amiből Zsurzs Éva rendezett emlékezetes tévésorozatot, s már musical is született a regény és a film alapján.
A gazdag életmű több mint 50 könyvet számlál, 2005-ben jelent meg Szüret címmel verseskötete, majd 2006-ban adták ki összegyűjtött hangjátékait Békekötés címmel. Műveit 42 nyelvre fordították le.
Az írónő 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2001-ben Corvin-lánc kitüntetést kapott. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó (1987) című regényéért. A közel negyven nyelvre lefordított regényből Szabó István rendezésében 2011-ben film is készült. 2003-ban Prima Primissima díjat is kapott. A Katalin utca című művéért a 2007-ben a legjobb európai regény jutalmazására alapított Cévennes-díjat kapta meg. Népszerűségét mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című műsorában Szabó Magda négy könyve is bekerült a 100 legnépszerűbb alkotás közé, az Abigél pedig a hármas döntőbe is bejutott.
Szabó Magda 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja volt, s alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt. Nevét iskola is őrzi. Halálának második évfordulóján megalakult a Szabó Magda Szellemi Örökségéért Alapítvány. Az elmúlt öt évben is sorra jelentek meg még kiadatlan írások, illetve gyűjtemények. 2010-ben például az írónő Eva Haldimann magyar születésű svájci irodalmárhoz, a Katalin utca német fordítójához írt baráti leveleiből a Drága Kumacs Levelek Haldimann Évának című kötet. Otthonában, olvasás közben érte a halál 2007. november 19-én.
„Ez még csak egy előhalál – hallottam , s úgy szólt hozzám, mintha visszaigazolná a döntését, tíz kiló epret főzet be télire. – Szerencsére sok előhalál van a valódira való felkészülésig, az ember élete folyamán többször érzi, hogy se útja, se jövője, se ereje nincs már, minden befejeződött, kész, igazán szép volt a jó Istentől, hogy ezt a módszeres szoktatást a nagy záráshoz kitalálta. A végleges, a záró meglepően könnyen lefolyik majd, mosolyogva halsz meg, kezet rázol az elmúlással, és az utolsó mozdulattal becsukod a könyvet. Akkorára már annyi katasztrófát átéltél, annyi vért vesztettél, annyit féltél, sírtál, próbálkoztál hiába, hogy alig marad szegény halálnak valamije, amit elrabolhat tőled, csak a bőrödet viheti, a csomagolópapírt, amibe Isten pakolt a születéssel, meg spárgát, a csontjaidat. Hol van már akkorára belőled az az igazi szenvedés, amelybe belegyakorolt az élet, hol a tanácstalan kétségbeesés, hol vagy te, ép önmagaddal? (…) Légy bátor, minden előhalál csak erősít, mikor földre rogysz. Érted, amit hallasz, Magdolna?” (Szabó Magda: Für Elise)
Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), a Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), Örömhozó, bánatrontó, A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002) és a Liber Mortis. Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.
