„TAVALY se, most se, / soha se, mit örökké; / sem itt, se máshol” Ezen a héten a 10 éve elhunyt és 80 éve született Fodor Ákos gyönyörű haikuját ajánljuk.
„Semmit sem lehet igazán végig mondani (hát még végig hallgatni!) – akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak – engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a „portable” élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek.
Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt
megtanulnia – úgy-ahogy – beszélni? E meggondolás is szerénységre int.
Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen.”
„Boldogok, akik – ha egyetlen haiku pontjában is – találkozhatnak és megérinthetik egymást” – vallotta Fodor Ákos.
Spiró György így írt a haiku mesteréről és műveiről:
„Verseinek közege az eddig volt, és számára mindennél fontosabb európai kultúrából elvont, dialektikus gondolkodásmód, amelyet etikus parancsként érzékel. Tömör közlései didaktikusnak hatnak, csakhogy a tanító szándéknál erősebb bennük az öntanító célzat. Azért fogalmaz megfellebbezhetetlen pontossággal, hogy maga se kételkedhessék mondatai igazában, s hogy magánéletében, mely költészetének nem közvetlen témája, belekapaszkodhassék abba a Fodor Ákosba, akit a kultúra ideális befogadójává és önzetlen továbbvivőjévé kalapált ki magából. A látszólag sima fogalmazás súlyos belső küzdelem eredménye, csak éppen ezúttal nem a küzdelem, hanem a végeredmény a fontos. A kultúrából szintén a végeredmény számít, az ő látásmódjában a kultúrának nincs folyamata, csak léte van, s ez abból is kitűnik, hogy mindhárom kötetében központi helyet foglalnak el műfordításai, illetve más költők, drámaírók műveihez írott, alkalmazott szövegei. A személytelenné párolt kultúra fontosabb a szubjektum esetlegességeinél. Ha a fordításokat és dalszövegeket vizsgáljuk, feltűnik, hogy a különböző korokban és stílusokban született műveket egyazon hangnemre fordítja, s hozzájuk egy általános, elképzelt stílusban írja dalszövegeit.”
Fodor Ákos 1945. május 17-én született Budapesten és 2015. február 21-én hunyt el Budapesten
FODOR ÁKOS: JÁTÉK-ELEMZÉS
TAVALY se, most se,
soha se, mit örökké;
sem itt, se máshol
(egyszerre egy sor-
ból – akárhányat – vehetsz.
Veszteni? Nyerni?
bámészkodhatunk,
hosszan, semmire: látszunk
-s z é p e k lehetünk
akinek marad:
az veszít – akinek nem
marad: itt az nyer)
marad a mara-
dás (gyufa nem gyújtandó)
MARIENBADBAN
