„Hej de messze majomország, / ott terem majomkenyér, / majomablak majomrácsán / majomnótát ráz a szél.” Ezen a héten Majomország című versével az 1989. január 22-én elhunyt Weöres Sándor költőre emlékezünk.
A háború eseményeiben nem vesz részt, az idő azonban őt sem kímélik. 1947-től budapesti lakossá lesz, megnősül, felesége Károlyi Amy költő. Ösztöndíjat nyer a római Collegium Hungaricumba. Hazatérte után, 1949-től – politikamentes alkata és “formalizmusa” miatt – az ellene irányuló éleshangú bírálatokat követően az írói hallgatás időszaka következik számára: 1949-től mintegy hét éven át csak gyerekversei és műfordításai jelentek meg. 1951-ben könyvtárosi állását is elveszíti.
Az 1955-ben keletkezett Majomország című versét nem szükséges különösképpen elemezni: első olvasásra érhető, hogy a maga korát, a világot és a körülötte lévő embereket szatirizálja: „Megépül a majommalom, / lesz sok majommajonéz, / győzve győz a győzhetetlen / győzedelmes majomész.”
Ezen a héten Majomország című versével az 1989. január 22-én elhunyt Weöres Sándor költőre emlékezünk.
WEÖRES SÁNDOR: MAJOMORSZÁG
Hej de messze majomország,
ott terem majomkenyér,
majomablak majomrácsán
majomnótát ráz a szél.
Majomtéren, majomréten
majomhősök küzdenek,
majomszanatóriumban
sírnak majombetegek.
Majomtanártól majomlány
majomábécét tanul,
gaz majom a majombörtönt
rúgja irgalmatlanul.
Megépül a majommalom,
lesz sok majommajonéz,
győzve győz a győzhetetlen
győzedelmes majomész.
Majompóznán majomkirály
majomnyelven szónokol
egyiké majommennyország
másiké majompokol.
Makákó, gorilla, csimpánz,
pávián, orángután,
mind majomújságot olvas
majomvacsora után.
Majomvacsoraemléktől
zúg a majomreterát,
majombakák menetelnek,
jobbra át és balra át.
Rémületes majomarcot
vágnak majomkatonák,
majomkézben majomfegyver,
a majmoké a világ.
(1955)
