Nevéhez fűződik a modern vesegyógyászat számos alapvető felismerése, tanítványai pedig évtizedeken át meghatározták a magyar belgyógyászatot. Báró Korányi Sándor nemcsak kiváló orvos és kutató volt, hanem olyan tudós is, aki maradandó nyomot hagyott a 20. századi magyar orvostudomány történetében.
„Nagyon nehéz Korányi Sándorról objektíven, elfogódottság nélkül beszélnie annak, aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy majdnem két évtizeden át, úgyszólván nap mint nap dolgozhatott mellette, az ő vezetése alatt, és nap mint nap érezhette, tapasztalhatta sajátmagán ennek a nagy tudósnak és nagy embernek páratlan behatását” – mondotta Rusznyák István 1954-ben, az V. Korányi Vándorgyűlésen tartott előadásának bevezetőjében. (A múlt magyar tudósai – Egy nagy ember)
Korán a tudomány szolgálatába állt
Ha feltettük már azt a kérdést: Ki volt Korányi Frigyes?, azt a kérdést is érdemes feltenni: Ki volt Korányi Sándor?
Báró tolcsvai Korányi Sándor 1866. június 18-án született Budapesten, nagyapja Korányi Sebald Nagykállón praktizált, édesapja, a neves belgyógyász professzor, Korányi Frigyes nyomdokain haladva vált a magyar orvostudomány egyik legjelentősebb alakjává.
Már egyetemi évei alatt kitűnt szorgalmával és tehetségével. Orvosi diplomáját 1888-ban szerezte meg Budapesten, de már hallgatóként bekapcsolódott a kutatómunkába. Fiatal orvosként kórbonctani vizsgálatokkal foglalkozott, majd édesapja klinikáján kezdett dolgozni, ahol hamarosan a belgyógyászat egyik legígéretesebb kutatójának tartották.
Pályája során több kórházban is gyógyított, egyetemi tanárként pedig generációk számára adta tovább tudását. Az újonnan létrehozott III. számú Belgyógyászati Klinika vezetőjeként a korszerű orvosképzés egyik meghatározó alakja lett.
A vesebetegségek kutatásának nemzetközi tekintélye lett
„Az orvostudományban egyetlen igazság van: ez a tudásnak és az emberszeretetnek igazsága, mely nem alakulhat senkinek egyéni felfogása szerint.”
Korányi Sándor nevét világszerte a vesebetegségek kutatásával kapcsolják össze. A modern veseélettan és vesekórtan egyik megalapítójaként tartják számon, kutatásai pedig alapvetően formálták a belgyógyászat fejlődését.
Elsőként határozta meg tudományos pontossággal a veseelégtelenség fogalmát, és olyan vizsgálati módszereket dolgozott ki, amelyek hosszú időn át nélkülözhetetlenek voltak a diagnosztikában. Különlegessége abban is rejlett, hogy a korát megelőzve fizikai és kémiai módszereket alkalmazott az orvosi kutatásokban.
Harc a tuberkulózis ellen
Munkásságának másik fontos területe a tuberkulózis gyógyítása volt. Az 1920-as években a BCG-védőoltások bevezetésének egyik hazai kezdeményezője volt, felismerve, hogy a megelőzés kulcsszerepet játszhat a rettegett betegség visszaszorításában.
Érdeklődése rendkívül sokrétű volt: a vesebetegségek mellett a leukémia kezelésével és az öregedés élettani folyamataival is foglalkozott.
Korányi nemcsak kutatóként és gyógyítóként alkotott maradandót, hanem tanárként is. Szigorú, ugyanakkor inspiráló oktató hírében állt, tanítványai közül számos későbbi professzor és klinikavezető került ki.
A második világháborút követően a magyar belgyógyászat vezető személyiségeinek jelentős része az ő iskolájából nőtt ki, így hatása jóval túlmutatott saját korán.
Egy élet a gyógyítás szolgálatában
A Magyar Tudományos Akadémia 1915-ben levelező tagjává választotta, később tiszteleti, majd rendes tag lett. Tudományos munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük a Magyar Corvin-lánccal is.
Közéleti szerepet is vállalt: tagja volt a felsőháznak, és rendszeresen felszólalt az egészségügy és az orvosképzés fejlesztésének érdekében.
Korányi Sándor azon tudósok közé tartozott, akik nemcsak új ismeretekkel gazdagították a világot, hanem emberek ezreinek életét is jobbá tették. Kutatásai, tanítványai és orvosi szemlélete révén máig meghatározó alakja a magyar orvostudomány történetének.
Nevét ma intézmények, díjak és emlékhelyek őrzik, munkássága pedig arra emlékeztet, hogy a tudomány legnagyobb eredményei gyakran a kitartó kíváncsiságból és az ember iránti felelősségből születnek.
