A jellegzetes, rókaszerű, acélos tekintetű Lee Van Cleef A Jó, a Rossz és a Csúf és az Aki megölte Liberty Valance-t kultfilmek mellett játszott az Ágyúgolyó futam című filmben is. Sőt Cseh Tamás így énekelt róla: „Hátat a falnak s megdögleni, Lee Van Cleef tudta ezt remekül…”
95 éve, 1925. január 9-én született Clarence a New Jersey állambeli Sommerville-ben LeRoy van Cleef néven Lee Van Cleef amerikai színész, a „spagetti-western” nagy és „leggonoszabb” alakja. A holland származású farmercsalád gyermeke a háború alatt a haditengerészetnél szolgált, előbb tengeralattjárókon, majd a tengeri aknaszedőknél. Leszerelése után könyvelőként kezdett dolgozni, szabadidejében be-benézett egy helyi amatőr színtársulathoz. Első komolyabb szerepét New Yorkban, a Mr. Roberts című darabban kapta, (a nagyvárosba rendezőjét kísérte el), a főszerepet Henry Fonda alakította. A társulat már 15 hónapja turnézott, amikor táviratban kérték fel a Délidőben című film egyik szerepére.
A Fred Zinnemann rendezte klasszikus westernben banditaként nézett szembe Gary Cooper igazságtevő fegyverével, s bár epizódistaként teljes némaságra volt ítélve, markáns arca felkeltette a producerek figyelmét. Szinte azonnal a kamerák elé állhatott az Egymillió dolláros zsákmány (Kansas City Confidential) című krimiben, amelynek érdekessége, hogy Quentin Tarantino ezt jelölte meg Kutyaszorítóban című kultfilmjének ihletőjeként. A következő időszakban elhalmozták szerepajánlatokkal, tíz év alatt ötven filmet forgatott, igaz többségében B kategóriásakat, s a folyamatos munka ellenére is anyagi zavarokkal küszködött.
A rendezők kedvelték a közel 190 cm magas színész vékony testalkatát, jellegzetes arcát, melynek különlegességét ferde vágású szeme, sasorra, vékony bajusza, s rókaszerű, acélos tekintete adta. (A legenda szerint egyik szeme kék, míg a másik zöld volt, amit a forgatásokon színes kontaktlencsével orvosoltak.) A westernfilmek állandó szereplőjeként brutális keménységű banditák, gazemberek bőrébe bújt, mint az Újra szól a hatlövetű (1957), A vadnyugat hőskora, vagy az Aki megölte Liberty Valance-t című alkotásokban (1962). Több évtizeddel később Cseh Tamás is énekelt róla: „Hátat a falnak s megdögleni, Lee Van Cleef tudta ezt remekül…”
1959-ben egy autóbaleset csaknem kettétörte karrierjét, súlyos térdsérülést szenvedett. Ekkor kezdett festészettel foglalkozni, s majdnem pályát is módosított, amikor második feleségével lakberendező céget alapított.
Filmes pályafutásába az olasz Sergio Leone rendező lehelt új életet, amikor Clint Eastwood oldalán szerepet osztott rá a Néhány dollárral többért (1965) című „spagetti-westernben”, amelyben feltűnt még Gian Maria Volonte és Klaus Kinski is.
Van Cleef mellékszereplőből sztárrá lépett elő, Leone természetesen számított rá az egy évvel későbbi, még híresebb (és Van Cleef pályafutásának csúcspontját jelentő) A Jó, a Rossz és a Csúfban is (1966). A három főszereplő a három tulajdonságot jelenítette meg, természetesen Lee Van Cleef volt a Rossz (sőt a kritika szerint minden idők egyik leggonoszabbika), Clint Eastwood a Jó és Eli Wallach a Csúf. A filmbeli tűzharcban külön hangsúlyozták fogyatékosságát, hiányzott ugyanis középső ujjának utolsó ujjperce. A baleset saját elmondása szerint akkor történt, amikor lányának babaházat épített, de rossz nyelvek szerint inkább közlekedési balesetben vagy kocsmai verekedésben vesztette el.
Közel tíz évig forgatott Európában, elsősorban olasz és spanyol filmekben, s az egész kontinensen világhírű lett. Ezúttal a pénzügyi siker sem maradt el, filmjei a legnagyobb kasszasikerek közé számítottak. Népszerűségét csak fokozták a spagetti-westernek mintájára készült akciófilmek, mint a Barquero és az El Condor (1970), vagy az Apacs kapitány (1971).
Az idő múlásával más műfajjal is megpróbálkozott, Amerikába visszatérve játszott Chuck Norris oldalán a Karatés védőangyal (Octagon) című kungfu filmben, majd a Menekülés New Yorkból című John Carpenter sci-fiben. A verekedős műfaj olyannyira megtetszett neki, hogy egy nindzsa-sorozatban is szerepet vállalt, s az évtized második felében több akciófilmben is feltűnt (Megtorlás, Szerencsetolvajok). Egyik utolsó munkája az Ágyúgolyó futam című akció-vígjáték harmadik része volt, halála évében. A filmek mellett utolsó éveiben korábbi rosszfiú-imázsát felelevenítve gyorsételt reklámozott a tévében. Lee Van Cleef 1989. december 16-án halt meg szívroham következtében a kaliforniai Oxnardban.
