Első alkalommal jelent meg magyarul a két zseniális matematikus, csillagász, Bolyai Farkas és Gauss teljes levelezése.
Első alkalommal jelent meg magyarul Bolyai Farkas (1775-1856) magyar és Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matematikus, csillagász teljes levelezése, a kötetet szerdán mutatták be Budapesten.
A könyvbemutatón Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ főigazgatója hangsúlyozta: a magyar tudományosság régi adóssága volt az eddig csak az eredeti német nyelven elérhető Bolyai-Gauss-levelezés magyar fordításának közreadása.
Gazda István tudománytörténész a Bolyai-kutatás legfontosabb állomásairól beszélt. Felidézte: 1884-ben kezdődött meg Bolyai Farkas és fia, Bolyai János (1802-1860) életművének tudományos igényű feltárása, a most magyarul publikált levelezés eredeti nyelven több mint száz éve, 1899-ben jelent meg díszkötetes kiadásban.
Mint fogalmazott, a Bolyai-kutatást érdemes lenne abba az irányba folytatni, hogy miként nyilatkozott Gauss Bolyai Farkasról és Bolyai Jánosról másoknak címzett leveleiben. A német matematikus például egy tanítványának írva egyenesen lángésznek nevezte Bolyai Jánost, akit viszont Bolyai Farkasnak címzett leveleiben nem igazán méltatott.
A levelezést névmutatóval és jegyzetekkel közreadó több mint 140 oldalas kötet a 2002-ben indult Bolyai-sorozat harmadik kötete. A sorozat főszerkesztője, a Bolyai-díjas Nagy Ferenc a szerdai bemutatón a valaha volt legnagyobb magyar tudósnak nevezte Bolyai Jánost, aki szerinte szász származású édesanyjától örökölte azt a fegyelmezettséget, amelynek segítségével kortársait és apját is meghaladva feltalálta a nemeuklideszi, más néven abszolút geometriát.
Bolyai Farkas és Carl Friedrich Gauss levelezésének megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta.
