Két mű egy kötetben: a kevéssé ismert Suhanó szárnyak és a korábban kiadatlan S.O.S., ami a cserkészszövetség lapjában látott napvilágot. A művek szerzője, az angol beteg, aki se nem angol, se nem beteg nem volt: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező.
Az Erdélyi Szalon gondozásában 2023-ban jelent meg Almásy László Ede, vagyis „Laci úrfi” repülős felfedező 1937-ben írt Suhanó szárnyak című kalandregényt.
Almásy László Ede repülős felfedező 1932-ben tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura oázist. A helybeliek csak a keréknyomok láttán hitték el Almásynak, hogy a homoktengeren keresztül érte el Zarzurát, és mivel szinte jobban ismerte a sivatagot, mint maguk a beduinok, az Abu ramla, a Homok atyja nevet adták neki. Almásy a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel, miközben Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton társaságában felfedezte a Gilf Kebír-fennsík északi fővölgyét.
Almásy László a fennsík tanúhegyektől övezett völgyének homokkő sziklabarlangjaiban ősi állat- és emberábrázolásokra bukkant. A Képek völgyének nevezett barlangokban neolitikus strucc-, pálma- gazella-, zsiráfábrázolásokat vörössel festettek a falakra. Ekkor fedezte fel az úgynevezett Úszók barlangját. Az Ain Dua sziklabarlangjaiban körülbelül 800, fehérrel, vörössel, barnával és sárgával színezett állatalakot és feketével ábrázolt emberformát találtak.
Almásy László közreműködött az egyiptomi sportrepülés létrejöttében is és megalapította a kairói Aero Clubot. A háború előtti években az egyiptomi királyi család és a kairói térképészeti intézet számára teljesített megbízásokat. Emellett ő szelte át a sivatagot először autóval észak-déli irányba Kairóból Kartúmba, erről az utazásról szól Autóval Szudánba című könyve. Ebben az útleírásban tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa közelében egy „magyar” nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarjának nevezte magát.
Almásy László: Suhanó szárnyak
Két mű egy kötetben: a kevéssé ismert Suhanó szárnyak és a korábban kiadatlan S.O.S., ami a cserkészszövetség lapjában látott napvilágot.
„A kisváros utcáira rászállt a kora nyár első tikkasztó dele. Alig néhány ember ődöngött a hőségben olvadozó járdákon, azok is szorosan a házak mentén jártak, hogy legalább időközönként elbújhassanak az üzletek előtt feszülő rikítószínű vászontetők árnyéka alatt.
A házak ablakai mind sorra becsukva, nehogy a hőség átfűtse a lakásokat, amelyekben most, a déli órákban, többnyire együtt volt a család.
A főtér sarkán posztoló rendőr is behúzódott a nagytakarék boltíves portáléjának árnyékába. Onnan nézte szinte rosszallólag azt a cserkészruhába öltözött, de hajadonfőt járó fiút, aki, mintha nem is venne tudomást a nyár hirtelen beköszöntéséről, a járda közepén, teljes napsütésben haladt a Vár-utca felé.”
Az előbbi regény főszereplője ifj. Tass Iván gróf, aki a legjobb barátjával, Kádár Lászlóval az Aero Club budapesti repülőmodell-versenyére készül. Kádár nem utazhat fel a megmérettetésre, ezért az ő modelljét is Tass indítja. A versenyen félreértésből Tasst hozzák ki győztesnek, holott Kádár gépe nyert, és így ő utazhat el Mátraérdre, az Aero Club repülőtáborába. Tass próbálja tisztázni a helyzetet, de senki sem hallgatja meg, illetve a repülés végül annyira magával ragadja, hogy mégis részt vesz a kiképzésen.
A táborban megismerkedik Érdy Évával, akibe szerelmes lesz, a lány azonban titokban Berinkey László mérnökbe szerelmes, aki maga is pilóta, illetve akinek repülőgéphangára van a közeli hegytetőn. Miután Iván bevallja a főoktatónak az igazságot, hazaküldik, de Berinkey maga mellé veszi, hogy segítsen az új repülőgépe építésében. Eközben Kádár, akit a főoktató levélben Mátraérdre hívott, megérkezik a táborba, hogy megkezdje a kiképzést. Amikor megtudja az igazságot, nagyon dühös lesz Ivánra, de valahol meg is érti a másik fiút.
A történet során feltűnik egy félbolond szlovák bányász, aki némi kommunista ihletettségű bosszút forral a környék arisztokráciája ellen, és végül felrobbantja a Berinkey hangárja melletti Csák-tó vizét felduzzasztó Ferenc József-gátat (ennek során meghal), a hegyről lezúduló árvíz pedig hatalmas katasztrófával fenyeget. Iván Kádár Laci segítségével Berinkey Turul nevű, nyitott vitorlázó gépén megelőzi a szökőárat és előbb a felső malomban élő molnár családját, majd két motoros csendőrt figyelmeztet a veszélyre, akik riadóztatják a víz útjában fekvő Csákfalvát. Majd kényszerleszállást hajt végre, hogy felhívja a Csák-patakon csónakázó Éva és Berinkey figyelmét a veszélyre, és magaslati terepe csalja őket a víz elől. Berinkey ezt követően telefonon figyelmezteti a szintén veszélyben lévő ormándiakat.
A regény végén Berinkey eljegyzi Évát; a mérnököt, Tasst és Kádárt is kitüntetik a katasztrófa során tanúsított hősies helytállásukét. A két fiú kibékül és elhatározzák, hogy pilóták lesznek.
Az S.O.S meglepetés: egy hajó jéghegynek ütközik, leadják a vészjelzést. Három óra van még hátra…
