“Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint” – emlékezett a 92. évében elhunyt Makk Károly filmrendezőre a több filmjében is szereplő Cserhalmi György.
Makk Károly az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek. A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – meghívták az Arany Pálmáért folyó versenybe. A Szerelem megkapta a zsűri nagydíját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsűri.
Életének 92. évében, 2017. augusztus 30-án, szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze. Makk Károly Berettyóújfaluban született 1925. december 23-án (sok helyen december 22. szerepel). Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került.
1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán “suba alatt” levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.
„1953-ban felmerült, hogy filmet készíthessek. Először a Gázolás című forgatókönyvről volt szó, majd a Liliomfi Madách színházi előadását megnézve, mindenki ezt pártolta. Ezután kerestük meg Mészöly Dezsőt, aki korábban a Nemzeti Színház dramaturgja volt. Ennek a lépésnek az adott súlyt, hogy Sztálin halála után magyarországi kedvence, Rákosi Mátyás elvesztette a párt főtitkári posztját. Nagy Imre lett az utóda, és kezdetét vette a konstruált perekben elítélt ártatlan emberek rehabilitációja. Szerencsére ennek a folyamatnak a művészetekről való gondolkodás is része volt, és ez a pártközpont fontos programjává vált. Őszintén és nyíltan elemezték a művészetet érintő koncepciókat, és szabadabb utat nyitottak az alkotói lehetőségek előtt.” (Makk Károly: Szeretni kell)
Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó, a magyar színjátszás hőskorát idéző filmnek csaknem hétmillió nézője volt. A Dajka Margit, Krencsey Marianne és Darvas Iván mellett ebben a filmben szerepelt Latinovits Zoltán először filmvásznon. A film elején, füredi jelenetben a fűben piknikező fiatalemberek között tűnik fel egy villanásra.
1955-ben mutatták be a 9-es kórterem című filmjét, amelyben a korra nem jellemzően meglepően erős volt a társadalomkritikai hang.
A következő években évente forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt).
Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire rangos irodalmi alkotásokat vitt a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A film nagy része látszólag az anyós és meny, illetve a házvezetőnő beszélgetéséből áll, de ez valójában csak a „lelki felvezetés” a végkifejlethez. A történetben az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát, és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet…
A forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült, a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották. Negyvenöt évvel később 2016-ban újra bemutatták a 69. cannes-i fesztiválon, a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató Cannes Classics elnevezésű programban.
Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek. A Dajka Margit főszereplésével játszódó filmben Orbán Erzsi, nyugdíjas zene tanárnő Budapesten lakik. Évek óta titkoltan szerelmes a hajdani operaénekes csillagba – Viktor úrba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére. végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak. Hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Kelepei Jenő (Cserhalmi György), a bohém diák egy átmulatott éjszaka után elhatározza, hogy beköltözik Mutter (Psota Irén) bordélyházába. Amikor a fiatalember aggódó édesanyja váratlanul megérkezik vidékről, a Főnökasszony villámgyorsan úrilányok panziójává alakítja át a házat.
Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt, és amely pozitív oldalról mutatta be a másságot. Makk visszaemlékezése szerint Kádár János kijelentette: „Magyar film ennyit még nem ártott nekünk, mint az Egymásra nézve. Ötvenhat, két nő szerelme… ez túl sok!”
Cserhalmi György: egy világ ment el megint
“Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint” – emlékezett Makk Károly filmrendezőre a több filmjében is szereplő Cserhalmi György. A színművész elmondta: nagyon megrázta, a “székhez szegezte” a Makk Károly halálhíre. ”Hála istennek sokat dolgoztunk együtt” – idézte fel a színművész, hozzátéve: “Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint… azt érzem, amit Bacsó Péter vagy Jancsó Miklós halálánál éreztem”.
“A világnak egy olyan pótolhatatlan része ment el, amit csak ő tudott” – méltatta Makk Károly művészetét. Cserhalmi György Makk Károllyal közös filmjeik közül az elsőt idézte fel. A Hunyady Sándor elbeszélése, Örkény István és Bacsó Péter forgatókönyve alapján készült, Egy erkölcsös éjszaka című filmdráma szerepelt az 1978-as cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában.
“Ez egy olyan mozi, amelyet a mai napig is bármikor, bárhol a világon meg lehet nézni” – szólt első közös munkájukról. ”Aki valaha látott tőle egy filmet, az pontosan tudja, mekkora veszteség érte a magyar filmet… rettenetes nagy veszteség” – emlékezett Makk Károlyra Cserhalmi György.
Koltai Lajos: Makk Károly „tűzzel telve ment el”
Makk Károly „tűzzel telve ment el”, éppen azon gondolkodott, hogy új filmet kellene forgatni – mondta el az MTI-nek Koltai Lajos a szerdán elhunyt Kossuth-díjas filmrendezőt méltatva. Makk Károly néhány hete beszélt neki a terveiről. Nyaralójában egy kupac papír közt bukkant egy nagyszerű forgatókönyvre, „ezzel kezdett el foglalkozni, ennek tüzében égett most” – fogalmazott a filmrendező, operatőr.
Koltai Lajos nagy formátumú, vállalkozó kedvű emberként jellemezte egykori tanárát, aki merte vállalni a kockázatot, próbált újítani. Életszeretettel teli figura volt, „aki nem csak egyszerűen imádta az életet: kevesen értenek hozzá, hogyan kell igazán jól élni, de ő tudta” – méltatta őt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965 és 1970 között Makk Károly is tanította Koltai Lajost. „Elképesztő filmjeiből ismertük meg, amit ő tudott. Rengeteg fantasztikus filmet csinált, nemcsak az induló alkotások, a Liliomfi volt ilyen. A Szerelem, a Megszállottak is nagy erejű művek” – fogalmazott.
„Amikor elkezdett egy filmet, mindig azt mondta: az ember feltűri az inge ujját és nekiáll. Csak neki kell állni a következő feladatnak, bármi legyen is az, az ember megcsinálja” – emlékezett vissza Koltai Lajos.
Jordán Tamás: Makk Károlynak kiváló világlátása és utolérhetetlen humora volt
„Makk Károly rendkívül színes, érdekes és fontos személyisége volt a magyar kultúrának, kiváló világlátással és utolérhetetlen humorral” – emlékezett vissza a szerdán elhunyt Makk Károly filmrendezőre Jordán Tamás színész, rendező.
„Az utóbbi néhány évben szoros barátság fűzött hozzá, sokszor találkoztunk, és annyira a bizalmába, barátságába fogadott, hogy a 90. születésnapi ünnepségét a Müpában velem rendeztette meg. Akkor végigvettük az egész életpályáját” – idézte fel az MTI-nek a művész. A 2015-ös előadáson ismert színészek, zenészek meghatározó pillanatokat ragadtak ki Makk Károly életéből, és zenével, verssel, személyes történetekkel, bejátszásokkal idézték meg csaknem hét évtizedes munkásságát.
Jordán Tamás megrendülten emlékezett vissza Makk Károly Szeretni kell című lebilincselő és megragadó életrajzi könyvére is, amelyet „nagyon élvezetes olvasmánynak” nevezett. A kötet a filmrendező 90. születésnapjának tiszteletére jelent meg.
