Kacusika Hokuszai az egyik leghíresebb japán képzőművész, aki egy életen keresztül vizsgálta embertársait, megszállottan kutatta a természetet és a spirituális tanokat, és őt tekintik a népszerű japán képregénystílus, a manga atyjának is.
Kacusika Hokuszai (1760-1849) az egyik leghíresebb japán képzőművész, aki egy életen keresztül vizsgálta embertársait, megszállottan kutatta a természetet és a spirituális tanokat. A japán zsánerfestészet aprólékosan faragott, fadúcokkal nyomott alkotásai, az ukijo-e („a lebegő világ képei”) stílus legnevesebb mesterei között tartják számon, aki már a harmincas évei elején áttörést hozott azzal, hogy az akkori hagyományos témák helyett tájképeket ábrázolt, illetve a japán emberek mindennapi életét mutatta be különböző társadalmi szinteken. A családi élet bensőséges pillanatait bemutató művek mellett a természetet – madarakat, fákat – és a természetfelettit – szellemeket, isteneket – is gyakran ábrázolta. Alkotásai bepillantást engednek a művész személyes hitébe, szellemi és művészi fejlődésébe is. Bár élete során megismerte a szenvedést is – villámcsapás érte, volt, hogy évekig szegénységben tengődött – művészetében csakis a tökéletest kereste. Egy háromkötetes művének előszavában Hokuszai – aki élete során harmincszor változtatott nevet – így nyilatkozott magáról és művészetéről:
„Hatodik életévemtől kezdve festésre ösztönöz minden, amit látok. 50 éves koromig nagyszámú rajzot tettem közzé, de mindaz, amit 70 éves koromig alkottam, említésre sem érdemes. Csak most kezdek megérteni valamicskét a természet, a növények, fák, négylábúak, madarak, halak és rovarok lényegéből. Mire 80 leszek, még messzebbre jutok és 90 éves koromban behatolok a dolgok titkaiba. 100 évesen bizonyára elérkezem majd a legmagasabb mesterségbeli tudás stádiumába, és mire 110 leszek, minden, amit alkotok, minden pont és vonás élővé válik. Aki addig él, ameddig én, megláthatja, hogy betartom a szavamat. Írtam ezeket hetvenöt éves fejjel én, az egykori Hokuszai, ma a Rajzok Vén Bolondja”
Hokuszai idővel Japán-szerte elismert művész lett, ám mivel a szigetország sokáig elzárkózott a külvilágtól, csak a halála után vált világhírűvé, amikor európai utazók, művészek és műgyűjtők felfigyeltek zseniális fametszeteire és tájképeire. A 89 éves korában elhunyt Hokuszai élete utolsó napjáig alkotott, munkássága rendkívül terjedelmes, becslések szerint több mint harmincezer művet ölel fel emellett közel négyszáz könyvet illusztrált. Leghíresebb képe A nagy hullám Kanagavánál című fametszet, amely Leonardo Mona Lisája mellett a legtöbbször sokszorosított képzőművészeti alkotás a világon. Alkotásai nagy hatással voltak Monet, Van Gogh, Picasso, Debussy, Stravinszkij és számos kiemelkedő európai művész munkásságára, emellett őt tekintik a népszerű japán képregénystílus, a manga atyjának is. Érdekesség, hogy a mai napig ő az egyetlen festő, akinek egy műve saját emojival (online hangulatjellel) rendelkezik.
A londoni British Museum nagy szabású életmű-kiállításon emlékezett meg idén Japán egyik leghíresebb képzőművésze, Kacusika Hokuszai művészetéről. Az átfogó kiállítást és művein keresztül Hokuszai életpályáját is bemutató látványos ismeretterjesztő filmet október elejétől vetítik a hazai filmszínházak.
Hokuszai – A nagy hullámon túl
Hokuszai – A legendás japán képzőművészről szóló film a mozikban.
A most mozikba kerülő Hokuszai – A nagy hullámon túl című másfél órás film egy exkluzív tárlatvezetés a British Museum azonos című kiállításáról – amelyre a világ számos országából érkeztek fametszetek, nyomatok, festmények és illusztrált könyvek, egyedülállóan átfogó képet nyújtva Hokuszai munkásságáról – és egyben egy lebilincselő dokumentumfilm Kacusika Hokuszai művészetéről és életéről. A múzeumon kívül Japánban és Franciaországban forgatott ismeretterjesztő film a Hokuszai pályája mellett túl egyúttal a bezárkózó 19. századi Japán titokzatos és egzotikus világáról és ad képet. A full HD felbontás 16-szorosát lehetővé tevő forradalmi 8K Ultra HD technológia segítségével rögzített filmben a művészettörténet kiemelkedő szakemberei kalauzolják végig a nézőt Hokuszai festészetének és nyomtatott műveinek titkain, miközben rendkívül részletgazdag közeli felvételeken tárulnak fel a művek a mozivásznon.
A film bemutatója október 1-jén lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol később is látható lesz egy-egy alkalommal. A premiervetítés előtt bevezetőt mond Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora. Október folyamán országszerte számos művészmozi, többek között a pécsi Apolló Mozi, a szegedi Belvárosi Mozi, a debreceni Apolló Mozi és a szombathelyi Savaria Filmszínház is műsorra tűzi a filmet, amely a filmklasszikusok újra-bemutatására és művészeti filmekre specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában kerül a mozikba.
