„Van én nékem fegyverem: az igazság! De botom is van hozzá!” 65 éve, 1950. február 27-én Budapesten bemutatták az első színes magyar filmet, a Ludas Matyit.
„Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!”
Fazekas Mihály kalandokban bővelkedő életének második felét Debrecennek és a botanikának és az írásnak szentelte, legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai halála (1805) közti esztendőkben született, ekkor írta meg első fogalmazásban népmesei ihletésű művét, a nemesi pöffeszkedést kifigurázó Ludas Matyit, amely végső formájában 1817-ben jelent meg Bécsben. (Magyarországon 1831-ben adták ki először.) A tömör, időmértékes verselésű kiseposz társadalomkritikája alighanem a legmerészebb a korban: Ludas Matyi az első paraszt, aki fölényben van a nemesúrral szemben. A mű nem is maradt visszhang nélkül, a nemesség nagy része „merényletet” látott benne. Fazekas történetében a főhős neve és a mű címe Lúdas Matyi – a hexameter miatt is, amelyben az alkotás íródott -, azonban a helyesírási szabályzat szerint a film címe: Ludas Matyi.
Ludas Matyi története Fazekas Mihály tollából született meg ugyan, írója mégis egy örök népmesei alakot teremtett. Matyi a magyar nép hőse, olyan figura, amely egyesíti magában a szegény jobbágyok életének valamennyi jellemzőjét: sorsuk nehézségét, a küzdést, a humort, a csavaros észjárást és a jóízű, pergő magyar nyelvet. Nem véletlen, hogy az első színes magyar film alkotóinak választása erre a történetre esett.
65 éve mutatták be a Ludas Matyit
A Fazekas Mihály híres elbeszélő költeménye számos feldolgozást megélt. 1950. február 27-én a budapesti Városi Színházban díszelőadáson mutatták be az első színes magyar filmet, a Ludas Matyit (a film címe rövid u-val is megtalálható – a szerk.). A Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte, Hegyi Barnabás fényképezte film nagy felfedezettje a Ludas Matyit alakító fiatal színész, Soós Imre volt. A filmben a magyar színjátszás olyan nagyságai tűntek fel, mint Horváth Teri, Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János és Kiss Manyi.
A példátlanul nagyszabású alkotásban hatszázan statisztáltak, külső helyszíneken, természetes környezetben forgattak korabeli ruhákkal, korábban nem alkalmazott sminkelési és világítási technikával.
A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, mert társra lel Gergely hajdúban és szerelmesében, Pirosban. A vándorszínész-társulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll.
A viszonylag ismeretlen színes technika számos nehézséget okozott: még a napfényben is nagyon erős világítást kellett alkalmazni, az árnyékban szinte korrigálhatatlanul viselkedett a nyersanyag, Döbrögi piros ruhája a vásznon bíbornak látszott, a nagy erősségű lámpákkal bevilágított vacsorajelenetben a gyertyák elolvadtak a hőtől. A megfelelő színek eléréséhez a díszlettervező Hegyi Barnabás operatőrrel egy „színnaplót” tervezett, hogy a filmen megtarthassák a megfelelő színharmóniát a smink, a díszletek és a jelmezek között.
Az eredeti nyersanyag már a forgatás után két évvel elvesztette színeit, a hang pedig olyan torz volt, hogy amikor a filmet 1961-ben – fekete-fehérben – ismét forgalmazni kezdték, újraszinkronizálták. Fazekas Mihály 1805-ben írt verses elbeszélésének hőse, Ludas Matyi így Soós Imre helyett sokáig Csíkos Gábor hangján szólalt meg. Ezért 2004-ben a filmet 35 millió forintos költséggel a Magyar Nemzeti Filmarchívum felújította, az eredeti hangot feljavították, az eredeti színeket erősítették fel digitális technikával. A digitálisan felújított változat premierje 2004. december 25-én volt az m1-en.
Az egykor példátlanul nagyszabásúnak számító, hatszáz statisztával készült filmnek annak idején óriási sikere volt: az 1961-es felújítás nézőit is számítva ötmilliónál többen látták. Nádasdy Kálmán a rendezésért Kossuth-díjat kapott.
Az egész filmre kiterjedő első hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát nem lehetett szoftverrel kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni. Az újjászületett alkotás DVD-n is megjelent. A Ludas Matyit számos országban vetítették, többek között az Egyesült Államokban és Kínában is.
