Gustav Klimt és Egon Schiele életére és művészetére a nők és az erotika különösen mély hatással bírt.
A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő epizódja a 19. század végi – 20. század eleji Bécs virágzó kulturális életét és a szecesszió születésének páratlanul izgalmas időszakát mutatja be. A korszakot, amikor új eszmék röppentek fel, amikor Freud felfedezi az emberi psziché mozgatórugóit és amikor a nők és a nőiség, mint szimbólum új értelmezést nyert pszichológiában és a művészetben.
A szecesszió festészetének kiemelkedő művésze, az osztrák Gustav Klimt. Élete összefonódott a belle époque, a századforduló páratlan kulturális virágzásban kiteljesedő Bécsével. A bécsi szecesszió vezéregyénisége minden kétséget kizáróan Gustav Klimt volt. „Hogy mely témák foglalkoztatnak a festészetben? Az önarcképkészítés semmiképpen. A többi ember, és közöttük is főleg a nők…” – vallotta Gustav Klimt, akinek képei egészen sajátos, varázslatos hangulatot teremtenek. Képzeletének és képeinek főszereplője a nő volt. Az 1890-es évek elején ismerkedett meg Emilie Flöge divattervezővel, modellel, akinek barátsága nemcsak lelki életére, művészetére is erős hatással volt.
„Az erotikus műalkotások is szentek!” (Egon Schiele egy levélben nagybátyjához, Leopold Czihaczekhez)
Egon Schhielét sok kortársa Gustav Klimt utódának tekintette, de a művész meghalt, mielőtt maradéktalanul beválthatta volna a hozzá fűzött reményeket. Schiele rajongott Gustav Klimtért és művészetéért; Klimt és a szecesszió nagy benyomást tett rá, amely néhány kisebb munkáján kifejezésre is jutott. Életének 28 éve alatt több mint 2800 alkotást (rajzot, festményt) hozott létre. Városok, tájak, félaktok, aktok, portrék nőkről, férfiakról, kislányokról, magáról.
A társadalmi, történelmi és művészeti szempontokra egyaránt rávilágító film vezérfonalául Gustav Klimt és Egon Schiele művészetét és a szecesszió születését feldolgozó tematikus kiállítások szolgáltak, amelyeknek az Albertina és a Leopold Múzeum, a Belvedere kastély és a Bécsi Szépművészeti Múzeum ad otthont. A tárlatvezetések mellett az alkotás ívét egy történelmi kávéházakból induló utazás adja, amely Bécs kulturális nevezetességei mellett egyaránt érinti Klimt műtermét, Sigmund Freud házát, Neulengbach városát, ahol Egon Schiele élt, a Klimt által gyakran látogatott Ravennát és a New York-i Neue Galerie-t is.
A 4K minőségben forgatott filmet a szakértői narrációk mellett a sorozatnál megszokott módon a remekművek részletgazdag közeli felvételei színesítik: a modern képalkotási megoldások segítségével lehetővé vált e rendkívüli vizuális erejű festmények mélyreható vizsgálata, Klimt munkáinak megigéző, aprólékos díszítésétől Schiele magával ragadó aktjainak és nyakatekert figuráinak szokatlan körvonalaiig.
Az alkotás Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható, emellett többek között Szolnokon, Szegeden, Pécsett, Nyíregyházán és Szentendrén is vetítik.
Klimt és Schiele: Amor és Psyche – A szecesszió születése
színes, feliratos olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2018
rendező: Michele Mally
