A Cultura.hu megkért néhány, az irodalommal hivatásszerűen is foglalkozó zerző-publicistát, hogy válasszák ki az elmúlt év számukra legfontosabb és legérdekesebb irodalmi meglepetéseit, műveit. Ők mind egyszerre íróemberek, irodalomkritikusok, kiadóvezetők, kiadó főszerkesztők és olvasók is. Érdemes adni a véleményükre. Könyvek, melyeket a legjobban szerettünk 2011-ben.
Kőrössi P. József
Nagyváradon született 1953-ban. Többek között 1989-ben a Holnap Kiadó egyik alapítója és szerkesztője, 1990-től A Holnap-Alapítvány az új irodalomért kuratóriumának elnöke. 1990-1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadó egyik alapítója, majd irodalmi vezetője. Számos irodalmi kötet és a Könyvjelző című havonta megjelenő kulturális magazin (2005-2008) szerkesztője. Költő, író, irodalomszervező, szerkesztő, publicista, könyvkiadó, a Kossuth Kiadói csoport tagjának, a Noran Libro Kiadónak az ügyvezetője.
Bodor Ádám: Verhovina madara
(Magvető Kiadó, 2011, 256 oldal)
Tóth Krisztina: Pixel
(Magvető Kiadó, 2011, 168 oldal)
Horváth Péter: Bogárvérrel
(Noran Libro, 2011, 446 oldal)
Láng Zsolt: A föld állatai
(Kalligram Könyvkiadó, 2011, 336 oldal)
Varga Bálint
Sümegen, 1970-ben született. Az Egyesült Államokban végzett tanulmányai után volt újságíró különböző napi-, heti- és havilapoknál, periodikáknál (1992-től). Televíziós rendező (1998 – 2003). 2003-tól a saját alapítású az Agave Könyvek ügyvezető igazgatója. A Magándetektívek c. kötet írója, több könyv műfordítója.
Az az igazság, hogy nem tudok mondani öt könyvet, csak hármat, és olyanokat választottam, amik nekem érdekesek/fontosak, és nem a kiadónak, mert ez utóbbi azt jelentené, hogy promotálom a könyveinket, és gyanítom, nem ez a cél.
Murakami Haruki: 1Q84 – Ezerkülöncszáznyolcvannégy
(Geopen Kiadó, 2011, 512 ,oldal, 480 oldal)
Régen élveztem ennyire regényt, teljes egészében magával ragadott, és – terjedelme ellenére – egyetlen unalmas mondatot sem találtam benne, lenyűgöző és mélyen lebilincselő.
Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
(Európa Könyvkiadó, 2011, 436 oldal)
Végre valaki képes maradéktalanul jó könyvet írni az 1800-as évek második feléről, ráadásul mindezt Jókai, a modern próza és a gótikus rémregények összeolvasztásával, a végeredmény pedig egy olyan könyv, amihez hasonlót magyarul soha nem olvastam.
Aczél Endre: Acélsodrony – A nyolcvanas évek
(Park Könyvkiadó, 2011, 576 oldal)
Aczél Endre műve minden tekintetben hiánypótló. A közelmúlttal legalább annyira kell foglalkoznunk, mint a régmúlttal, és Aczél ezt a műfaj legkiválóbb amerikai szerzőihez méltón tette nemcsak ebben a könyvében, hanem az előző kettőben is.
Keresztury Tibor
Debrecenben, 1962. november 7.én született. Irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, publicista. Az Alföld című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat vezető szerkesztője, a Litera internetes irodalmi portál alapító-főszerkesztője lett, majd a Magyar Kultúrális és Tájékoztatási Központ igazgatója Stuttgartban. Jelenleg ismét a Litera.hu főszerkesztője.
Bodor Ádám: Verhovina madarai
(Magvető Kiadó, 2011, 256 oldal)
Mert minden egyes bekezdése kéjes élvezetet okoz.
György Péter: Apám helyett
(Magvető Kiadó, 2011, 312 oldal)
Egy igazi bombameglepetés, a „beállt”, unalmasan kiszámítható kortárs magyar literatúrában.
Szijj Ferenc: A nereidák délutánja
(Jelenkor Kiadó, 2010, 210 oldal)
Korosztályom legfontosabb költőinek egyike összegez.
Kemény István: Állástalan táncosnő
(Magvető Kiadó, 2011, 512 oldal)
Hasonló okok miatt, mint Szijj Ferenc kötetét: a korosztályom legfontosabb költőinek egyike összegez.
Márton László: Te egy állat vagy!
(Jelenkor Kiadó, 2011, 272 oldal)
Végre egy „rendes” novelláskötet, igen magas színvonalon, amelyik nem akar regénynek, novellafüzérnek stb. látszani.
Péczely Dóra
Gyöngyösön született 1968-ban. Szerkesztőként a THELEME című folyóiratnál kezdte működését 1999-ben, majd a Palatinus Kiadóhoz került. Később szabadúszó szerkesztőként, irodalom-, film- és tánckritikusként és kulturális újságíróként dolgozott Egy kritikakötete jelent meg 2004-ben Összenézett írások címmel. Jelenleg a Magvető Kiadó főszerkesztője.
Bodor Ádám: Verhovina madara
(Magvető Kiadó, 2011, 256 oldal)
Szerintem a könyv olvasói hamarosan arról fognak vitatkozni, hogy ez az új könyv, vagy a már kultikussá vált Sinistra körzet a szerző jobb regénye.
Ljudmila Ulickaja: Imágó
(Magvető Kiadó, 2011. 628 oldal)
A megejtő emberi sorsok ábrázolása mellett az orosz szerző azt a történelmi korszakot írja meg ebben a regényében, mely engem személy szerint a legjobban foglalkoztat: a szocializmus/kommunizmus idejét.
Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek
(Libri Könyvkiadó, 2011, 400 oldal)
Szintén a „Rendszerben” játszódik a történet, ráadásul Erdélyben, ráadásul az én generációm egyik tagjának nézőpontjából.
Lakatos István: Dobozváros
(Magvető Kiadó, 2011, 328 oldal)
Egy szívhez szóló, semmilyen más magyar gyerekkönyvhöz nem hasonlító meseregény tíz éven felülieknek, a szerző illusztrációival – a szívem csücske.
Krusovszky Dénes: A felesleges part
(Magvető Kiadó, 2011, 88 oldal)
A szerző harmadik könyvét a 2011-ben megjelent verseskötetek legkülönlegesebbjének tartom.
