Philip K. Dick, Georges Simenon, John le Carré, Jeff Lindsay, Lawrence Block és Rory Clements nevével fémjelzett könyvek megjelenésével hűthetjük le magunkat a nyári napok alatt az Agave jóvoltából.
Az Agave Könyvek a harmadik negyedévben az évszakok tematikusságát követve ezúttal a krimi és thriller zsánere dominál, díjnyertes regények és népszerű folytatások formájában.
Philip K. Dick : Egy megcsúszott lélek
Az Egy megcsúszott lélek (Confessions of a Crap Artist) vallomásai Philip K. Dick június 28-án megjelenő science-fiction regénye az ötvenes évek kisvárosi Amerikáját mutatja be az íróra jellemző könyörtelenséggel, de egyúttal finom humorral és együttérzéssel fűszerezve.
A főszereplők a boldog élet álcája mögött veszélyes rögeszmék rabjai egy képtelen történetben, világvégével és eszement nézetekkel. Jack Isidore egy megcsúszott lélek. Ez kétségtelen: nemcsak a legeszelősebb ötleteket gyűjti és vallja magáénak (mint például hogy a napfénynek súlya van), de emellett egyáltalán nincs birtokában azoknak a képességeknek, melyek a mindennapi élethez szükségesek. Így aztán húga és annak férje kénytelen-kelletlen magukhoz veszik. Csakhogy kiderül, a boldog élet álcája mögött ők is ugyanolyan megcsúszott lelkek, és más, sokkal veszélyesebb rögeszmék rabjai.
Az 1982-ben elhunyt Philip K. Dick (1928-1982) halála után is ugyanolyan provokatív, elgondolkoztató és élvonalbeli író maradt, mint életében volt. Dick élete a műveiben megjelentekhez hasonlóan vibráló, nyomasztó volt, furcsa látomásokkal megtoldva. Műveinek jellegzetesen visszatérő motívumai, amikor egy karakter ráébred, hogy valójában egészen másvalaki, mint amit hitt magáról, illetve, hogy a valóság, melyet eddig elfogadott, tovább nem tartható, és valójában valami egészen más folyik körülötte.
Lawrence Block: Tánc a mészárszéken
Július 12-én jelenik meg Lawrence Block Tánc a mészárszéken (A Dance at the Slaughterhouse) című regénye. A krimi kortárs nagymesterének ez már a kilencedik kötete Matthew Scudder, a New York-i alkoholista exzsaru nyomozásaiból. Scudder ezúttal az alvilág egyik legmocskosabb szegletében, a durva pornográfia világában próbál feltárni egy olyan gyilkosságot, aminél kegyetlenebbet és aljasabbat még nem látott.
Scudder a Hell’s Kitchen egyik szállodájában bérel egy szobát, és nemhivatalos magánnyomozóként dolgozik, vagy ahogy ő mondja: barátoknak tesz szívességeket. Lawrence Block Matt Scudder-sorozata kilóg a megszokott detektívregények közül: az ő hosszú története afféle több kötetes fejlődésregény is, melyben a karakter mintha élő személy volna, a gyarló emberek minden hibájával, önpusztítási hajlamával együtt. A sorozat központi témája a halandóság, Scudder ezúttal az alvilág egyik legmocskosabb szegletében, a durva pornográfia világában próbál feltárni egy olyan gyilkosságot, aminél kegyetlenebbet és aljasabbat még nem látott.
A Tánc a mészárszéken c. regény a Scudder-sorozat egyik legjobb darabja, a megjelenése után nem sokkal megkapta a neves Edgar Allan Poe-díjat, amivel az év legjobb krimijét/thrillerét szokta kitüntetni a Mystery Writers of America.
Georges Simenon: Maigret és az éjszaka örömei
Augusztus elején a Maigret-sorozat bővül a Maigret és az éjszaka örömei (Maigret Au Picratt’s, 1951) című kötettel, amit egy kis nightclub atmoszférája leng körbe végig, valamint a drogfüggők mocskos világába is betekintést nyerhetünk.
A Lili művésznévre hallgató párizsi sztriptíztáncosnő hajnalban betántorog a rendőrörsre és vallomást tesz: nemsokára meg fognak ölni egy grófnőt. Kihallgatta két férfi beszélgetését, innen az információ. Egyikük nevét meg is adja: Oscar. Lilit nem sokkal a vallomástétel után meggyilkolják a Pleasure bár előtt, ahol táncolni szokott. Maigret felügyelőt kérik fel a nyomozásra, aki hamar megtudja, hogy a grófnőt már megfojtották a lakásában. Kiderül, hogy utolsó estéjét egy Albert nevű rendőrrel töltötte, aki szerelmes volt belé. Lili utolsó beszélgetésük során arról panaszkodott, hogy van egy idősebb férfi az életében, akitől nem tud megszabadulni. Maigret megkéri az ifjú rendőrt, segítsen neki a nyomozásban. A boncolás kideríti, Lili egyszer már szült. Maigret-t a halottasházban éri utol a hír: újabb gyilkosság történt, az áldozat egy grófnő.
A nyomozás alatt lassan fény derül az igazságra és megtudjuk, mi köti össze a grófnét a titokzatos Oscarral és Lilivel.
Georges Simenon a XX. század egyik legtermékenyebb írója volt, naponta akár 60-80 oldalt is írt. Simenont, a szavakkal mesterien bánni tudó népszerű írót, Maigret felügyelő alakjának megformálóját, egyértelműen a Maigret-sorozat tette elismert íróvá és rajongott sztárrá.
A Maigret Au Picratt’s címmel megjelent regényből film is készült 1992-ben.
Georges Simenon: Az özvegy
A nyár vége felé a Kísértetekkel elkezdett roman dur-könyvek egy újabb darabja jelenik meg, Az özvegy (La veuve Couderc), ami ismét egy lelkivonulatokkal teli, mesterien megírt pszichodráma.
1934-ben, egy kis burgundi faluban Coudercné, a középkorú özvegy magányosan él a tanyáján. Elhunyt férje rokonai, akiktől igyekszik távol tartani magát, a közelben laknak. A nő a családtagok közül kizárólag félig süket apósa, Henri társaságát tűri meg. Egy nap a tanyán megjelenik egy titokzatos férfi. Kiderül, hogy a jövevény Jean Passerat-Monneyeur, a rendőrség által keresett szökött rab, aki öt évig ült börtönben. A jóképű bűnöző számára az Isten háta mögötti hely ideális búvóhelynek bizonyul, ráadásul az özvegy is szemet vet rá. A férfi egyre többet segít a ház körüli munkákban, ám az idilli állapot nem tart sokáig. Féltékenység, dráma, feszültség…
Simenon roman durje egyszerre társadalombíráló és tragikus történet.
Georges Simenon Az özvegy regényének filmváltozatát Alain Delon és Simone Signore vitte vászonra a kritikusok teljes elismerésével.
Rory Clements: Bosszúálló
Szeptember elején érkezik Rory Clements Bosszúálló (Revenger) című regénye, a 2010-es Mártír folytatása. Rory Clements nagysikerű történelmi krimije a Tudorok című tévésorozatból és C. J. Sansom Matthew Shardlake-sorozatából ismert korba vezeti el az olvasót kivételes felkészültséggel és feledhetetlen izgalmakkal.
1592-ben Anglia és Spanyolország háborúban áll egymással. A brit titkosügynöki hálózatot megteremtő Sir Francis Walsingham miniszter elhagyta I. Erzsébet királynőt, aki sebezhető válik védelme nélkül; az összeesküvések szaporodnak a trón körül. A csöndes életet élni kívánó bizalmi ember, John Shakespeare nyomozó egy idézést kap Lord Robert Ceciltől, aminek következtében hamarosan egy titkos küldetés kellős közepén találja magát. Küldetése nem más, mint Essex grófjának a birtokában lévő fontos dokumentumokat megtalálni, ami természetesen cseppet sem egyszerű. Az anglikán hatalmat odaadó lojalitással szolgáló, ám makacs katolikus felmenőkkel rendelkező nyomozó
Clements Bosszúálló című regény megjelenésekor elnyerte a rangos Ellis Peters-díjat, amit a Crime Writer’s Association a legjobb történelmi kriminek ítél oda évente.
Jeff Lindsay: Dupla Dexter
Immáron a hatodik része várható majd Jeff Lindsay Dexter-történeteinek, az új könyv címe Dupla Dexter.
A világirodalom legszimpatikusabb sorozatgyilkosát Jeff Lindsay teremtette, aki 1952-ben született, és korábban olyan színpadi szerzőként dolgozott, akinek műveit nagy kritikai sikerrel játszották New Yorkban és Londonban is. Jelenleg Floridában él feleségével, a szintén író Hilary Hemingwayjel, aki Ernest Hemingway unokahúga. Közösen írták a Hunting With Hemingway (Vadászat Hemingwayjel) című dokumentumregényt. Lindsay számára a Dexter-könyvek hozták meg az átütő sikert.
A miami rendőrség vérelemzője, Dexter Morgan egy gyermekkori trauma következményeként lelketlen sorozatgyilkossá torzult, ám egykori mostohaapja – aki ugyancsak a rendőrség kötelékében dolgozott – megtanította, hogyan kell megszabadulni a kellemetlen és feleslegesnek ítélt egyénektől. A főhős kettős élete, éjszakai és nappali énje a skizofrénia teljes tárát felölelni képes. És hiába csitítaná a normális életre vágyó Dex a vérengzőt, az ördög soha nem alszik…
A Showtime tévétársaság egyik sikersorozata, a Dexter 2006-ban indult, Jeff Lindsay könyve alapján, a Sírhant művekből ismert Michel C. Hall főszereplésével. A színész Dexter karakterében egy érzelmek nélküli, szociopata vérnyomelemzőt játszik.
Dan Simmons: Endymion
Szintén szeptemberben vehetjük kézbe Dan Simmons Hyperion Cantosának a harmadik kötetét, az Endymiont.
Ez lesz a sorozat első olyan része, ami korábban nem jelent meg magyarul, ezért a rajongók nagy várakozásokkal tekintenek elé.
A Hyperion ciklus harmadik és negyedik kötetei, az Endymion és az Endymion felemelkedése hat, illetve hét évvel a Hyperion Cantos után születtek. Simmons, bár tovább viszi a keatsi témát, nem közvetlen folytatást írt: a történet három évszázaddal később, a Hegemónia bukása után veszi kezdetét. Teljesen eltérő politikai viszonyok közepette, azonban régi-új szereplőkkel játszódik.
Főhősünk a Hyperion bolygó bennszülött lakója, akit egy bűncselekmény következtében halálra ítélnek. A siralomházból menti meg a Hyperion hét főhősének egyike, s bízza meg egy amolyan ízig-vérig testőri feladattal.
A Hyperion az a regény, mely talán legékesszólóbban igazolja Simmons korábban idézett kijelentését: bármit meg tud írni. A kötet hat, illetve a kerettörténettel együtt hét története hét különböző stílust mutat be, hét különböző hangon szólal meg, s teszi mindezt olyan eleganciával, finomsággal, az írói eszköztár oly mértékű kihasználásával, s nem utolsó sorban olyan gazdag nyelven, mely vitathatatlanul a legkiválóbb irodalmi alkotások sorába emeli a művet.
John le Carré: Egy tökéletes kém
S végül, de nem utolsósorban, szeptember legvégére tervezhetjük John le Carré (valódi neve: David John Moore Cornwell) Egy tökéletes kém (The Perfect Spy) című remekművének elolvasását is.
Ez sztori a szerző életművének egy másik kiemelkedő darabja A kém, aki bejött a hidegről és a Suszter, szabó, baka, kém mellett, Philip Roth például nemes egyszerűséggel azt mondta róla, hogy ez a legjobb brit regény a második világháború után.
Le Carré édesapjával való rossz viszonyát többször is lejegyezte, így az visszaköszön a regényeiben is. Például az 1986-os The Perfect Spyban róla mintázta az egyik karaktert.
Az író, „aki bejött a hidegről”, ezt követően sorra jelentette meg a jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletgazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.
A kémtörténet természetesen mindig alkalmas lehet a triviális értelmű rendszerpropagandára a művészi elmélyülés lehetőségét azonban nem ez ígéri a számára. John le Carré ezzel szemben a kalandhoz, a rejtvényhez, a feszültséghez humort, iróniát, bölcseletet mellékel – ha nem épp ezeket helyezi fókuszba.
