A toszkánai Livornóban született Modigliani botrányokkal teli, viharos és bohém életet élt. A művészet templomai: Modigliani centenárium. Maledetto Modigliani c. filmben egy új, eddig ismeretlen nézőpontból tárul fel művészi pályája és magánélete: a szerelme és élettársa, Jeanne Hébuterne emlékirataiból.
Modiglianit lenyűgözte a mód, ahogyan a körvonallal érzékeltethető az alak tömege. A kétdimenziós vásznon kívánta visszaadni a szobrok tömörségét, ugyanakkor érvényre juttatni a klasszikus elegancia lényegét. Modigliani nem akart gyökeresen szakítani a múlttal, ezért a futuristák, akik egyértelműen szakítottak a régi művészettel, kritizálták munkáját. Talán azzal is kiváltotta nemtetszésüket, hogy korábban nem írta alá kiáltványukat. Aktjait lenyűgöző nagyvonalúsággal kialakított lendületes kontúrok övezik, semmi fölösleges részletezés. Hol finomság, báj és nyugalom, hol dinamizmus, megejtő érzékiség árad belőlük.
Modigliani 1914-ben megismerkedett a nála öt évvel idősebb angol költőnővel, Beatrice Hastingsszel, aki együttélésük alatt jótékony hatással volt rá. A párizsi élet rajongója felkarolta a tehetséges, ám bizonytalan anyagi hátterű festőt, aki számtalan festményen örökítette meg, köztük 1916-ban az Ülő akt.
Noha 1916-ban a műkereskedő Paul Guillaume több képét is megvette, önpusztító életvitele miatt sem anyagi helyzete, sem egészségi állapota nem javult.
1917-ben a fiatal Jeanne Hébuterne lettaó a szerelme és hűséges élettársa, akit megannyi ismert képen örökített meg: A csellista, a Fekvő akt, a Barna lány.
Az elhatalmasodó tüdőbaj és a nyomor ellenére rendkívül termékeny munkakorszaka következik. Sorra készülnek szebbnél szebb aktfestményei. Párizsban újra több kiállításon jelentek meg művei, egészségi állapota azonban rohamosan romlott, tüdőbajának végzetessé válását a nagymértékű alkoholfogyasztás is siettetette.
1920 januárjában, egy fagyos éjszakán részegen dülöngélt hazafelé, de elfáradt és hosszasan üldögélt egy padon, majd jéghideg műtermébe ment lefeküdni. Másnap ott talált rá egyik barátja.
Amedeo Modiglianit 1920. január 24-én eszméletét vesztve szállították kórházba szállították, ahol 35 éves korában tuberkulózisban halt meg még aznap. Kétéves kislányuk anyját, a teljesen összetört Jeanne Hébuterne-t a családja vitte haza a kórházból, de Jeanne egy nappal Modigliani halála után öngyilkosságot követett el; levetette magát az ötödik emeleti lakásuk ablakáról, méhében Modigliani meg nem született gyermekével. A lány családja Modiglianit hibáztatta, közel tíz év telt el, mire a család beletörődött, és engedélyezte, hogy maradványait Modigliani mellé, a Père Lachaise temetőbe vigyék pihenni.
Modigliani életpályájának és művészetének bemutatása mellett a sorozatra jellemzú részletgazdag felvételeken megjelennek a vásznon világszerte népszerű műalkotásai is, amelyeknek jellegzetes, hosszúkásra nyúló ábrázolásmódja a védjegyévé vált. Többek között olyan neves múzeumok kincsei tárulnak fel a filmben, mint a bécsi Albertina gyűjteménye, a Modigliani és a Montparnasse-i kaland című tárlat a Livornoi Városi Múzeumban, a Washingtoni Nemzeti Galéria és jelentős párizsi műgyűjtemények.
A művészet templomai sorozat következő epizódja a tragikusan fiatalon elhunyt olasz avantgárd festő és szobrász, Amedeo Modigliani (1884–1920) halálának 100. évfordulója alkalmából készült ismeretterjesztő film, amely „Modigliani Centenárium” címmel október 22-től érkezik Budapesten az Urániába és egy hétre rá országszerte az artmozikba. A film premier előtti díszbemutatója október 14-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amely egyúttal a II. Országos Képzőművészeti Filmnapok nyitóvetítése is egyben.
A művészet templomai: Modigliani centenárium
Maledetto Modigliani
olasz életrajzi film, 2020 (12)
Rendező: Valeria Parisi
Forgatókönyvíró: Arianna Marelli, Valeria Parisi
Producer: Franco Di Sarro, Didi Gnocchi
Operatőr: Sabina Bologna
Vágó: Stefania Calatroni
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
