Születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent Kosáry Domokos (1913-2007) történész-akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia néhai elnöke börtönben írott olvasónaplója, A chilloni fogoly. A kötetben A történelem veszedelmeiről címmel válogatott tanulmányai is olvashatók.
A 262 oldalas, fotókkal illusztrált kötetet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia adta ki. Az előszót Szörényi László irodalomtörténész professzor írta, aki a bemutatón ismerteti is a kötetet. A kiadvány szerkesztője, Ferch Magda elmondta: a könyvpremieren levetítik Hanák Gábor történész 27 perces anyagát, amelyet az akadémikussal 2009-ben készített 13 részes filminterjúból állítottak össze.
A könyv elején Múltunkról – öncsonkítás nélkül címmel olvasható Hanák Gábor beszélgetése Kosáry Domokossal (1913-2007). A történész 70. születésnapjára 1983-ban felvett, de adásba csak 1985. június 23-án került portréfilm szövegéről van szó, amely A történelem veszedelmei című tanulmánykötetben jelent meg a Magvető Kiadónál 1987-ben.
Az idén száz éve született Kosáry Domokos az 1956-os forradalom idején az MTA Történettudományi Intézete forradalmi bizottságának elnöke volt, ezért 1957-ben letartóztatták és három év börtönt kapott, 1960-ban szabadult. Hónapokon át különcellában őrizték, és ahogy feljegyezte, ekkor alakította, erősítette belső szuverenitását, építette – ahogy írta – a „belső erődöt”, és ezzel azt példázta, hogy minden körülmények között embernek kell maradni.
A gondolatban angolul megírt emlékezéseinek a Visit of the Earth (Látogatás a földtekén) címet adta. Oroszul is megtanult olvasni, mert kapott egy nyelvtankönyvet, de ceruzája és papírja nem volt. A Nemzetközi Történettudományi Bizottság vezetői, tagjai próbáltak Kosáry Domokos érdekében közbelépni, aminek annyi eredménye lett, hogy 1958-ban már kaphatott egy füzetet és írószerszámot. Az akkor a kezébe került könyvekről leírta, ami eszébe jutott gyakorlás és önvizsgálat céljából. Később kívülről is bevihettek neki szakkönyveket a Széchenyi Döblingben című, akkor készülő munkájához.
Megjegyzéseinek, rövid írásainak A chilloni fogoly címet adta. A kötet a saját előszavát és 29 írását tartalmazza. A cím ihletője Francois Bonivard (1493-1570), a genfi Szent Viktor-apátság apátja és Genf 16. századi történetének írója volt, akit III. (Jó) Károly zárt börtönbe. Lord Byron 1816-ban elzarándokolt a várbörtönbe, és ezután írta meg A chilloni fogoly című romantikus költeményét.
Ars poeticáját így fogalmazta meg: „A kutatót felelőssége és szakmai tisztessége nemcsak arra kötelezi, hogy bonyolult igazságokat elfogadjon, hanem arra is, hogy kritikai vizsgálat és viszonyítás nélkül, pusztán tekintélyi alapon ne fogadjon el „igazságokat”. Hogy ragaszkodjék az ellenőrzés, a meggyőződés, a meggyőzetés jogához. S hogy se kedvezés reményében, se meghunyászkodásból, se érdekből, se a könnyebbség kedvéért ne fogadjon el olyasmit, amiről megbizonyosodva nincs. Mindezzel persze néha magára vonhatja (Kossuth szavával) a „hatalmasok komor tekintetét”. Nehézségek közé kerülhet, de ezt amúgy sem tudja mindig elkerülni. Igazi feladata (…) az, hogy a kutató felelősségével, tisztességével végezze munkáját. Meghajoljon az igazság előtt. Ne hajoljon meg, csak az igazság előtt”.
A történelem veszedelmei – Írások Európáról és Magyarországról című kötet első kiadásából emelt át a szerkesztő emlékeztetőül négy tanulmányt, köztük A búcsúzások évét, amely az Irodalomtörténet 1997/3-as különszámában jelent meg Szabó Magda írónő 85. születésnapjára. A tanulmányban azt vizsgálja a tudós, hogy „miért és hogyan bizonyult erősebbnek az Eötvös Collegium szellemével szimbolizálható tudás, mint a Rákosi, Timur Lenk névvel jelezhető barbárság” – írta Szörényi László.
