A csehszlovák új hullám egyik meghatározó képviselője, Milos Forman filmjei több évtized múltán sem ódivatúak, hatásuk ugyanolyan eleven, mint a bemutatásuk idején.
Az Oscar-díjas filmrendező, a csehszlovák új hullám egyik meghatározó képviselője, aki olyan filmeket készített, mint az Egy szöszi szerelmei, a Tűz van, babám, a Száll a kakukk fészkére, a Hair és az Amadeus, 86 éves korában rövid betegség után pénteken az Egyesült Államokban halt meg.
Milos Forman Jan Tomás Forman néven született 1932. február 18-án a közép-csehországi Cáslavban. Szülei a második világháború alatt koncentrációs táborokban haltak meg, őt és bátyját rokonok nevelték fel. Az árvák számára létesített iskolába járt Podebrady fürdővárosban, itt kötött barátságot a későbbi drámaíró, ellenzéki vezető, majd csehszlovák államfő Václav Havellel és Ivan Passerrel, akivel több filmjének forgatókönyvét írták. Mivel el akarta kerülni a katonai szolgálatot, a prágai színművészeti főiskolán dramaturgnak tanult, kisebb filmszerepeket is játszott, majd a televízióban, filmstúdióban és kísérletező színházakban dolgozott.
Első dokumentumfilmjét a Német Demokratikus Köztársaságban vásárolt kamerával forgatta a Semafor színházban, majd 1963-ban elkészítette első játékfilmjét, a Fekete Pétert. A nemzedéki konfliktusosokat bemutató alkotás külföldön sorra nyerte a díjakat, odahaza viszont fanyalogva fogadták a szembesítést az egyáltalán nem idilli valósággal. Forman hamarosan a csehszlovák újhullám egyik legismertebb alakja lett, filmjei egyszerre voltak szellemesek és kesernyések, józanok és leleplezők. Nemzetközi karrierjét az 1965-ös Egy szöszi szerelmei indította el, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. A szomorú vígjáték egy munkáslány érzelmi felnőtté válásáról szól, a téma valóban az utcán hevert: a rendezőnek egy véletlen találkozás adta az ötletet. Az 1967-es Tűz van, babám is egy vidéki élményéből született: a groteszk alkotásban egy kisvárosi tűzoltóbálon a tombolaajándékokat ellopják, a szépségkirálynők nem mernek a színpadra lépni, végül kigyullad egy ház. A kultúrpolitika irányítóinak ez már sok volt, hiába jelölték ezt a filmet is Oscarra, odahaza betiltották, mert “gúnyt űz az egyszerű emberekből”.
Formant 1967-ben kiengedték az Egyesült Államokba, hogy Franz Kafka Amerika című regényét filmre vigye, de a terv végül kútba esett. Párizsban szemtanúja volt az 1968-as diáklázadásoknak, és itt érte a prágai tavasz eltiprása is. Hazatérni nem akart, ismét Amerikába ment, ahol 1971-ben minimális költségvetéssel készítette el első tengerentúli filmjét. A fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadás ugyan nem lett kasszasiker, de elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját.
A szűkösen élő Forman számára, aki még reklámfilmeket is elvállalt, 1975-ben adódott a nagy lehetőség. Michael Douglas, aki Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének filmjogait birtokolta, őt kérte fel rendezőnek, nem utolsósorban azért, mert nem kért túl magas gázsit. A film hatalmas szakmai és közönségsikert aratott, mind az öt fontos kategóriában elnyerte az Oscar-díjat. Az immár Amerikában is híres és sikeres Forman 1979-ben – már amerikai állampolgárként – megvalósíthatta régi vágyát, és filmre vihette a Hair című musicalt, amely mára kultfilmmé lett.
Az 1981-ben E. L. Doctorow regényéből készült Ragtime élete első szuperprodukciója volt, de a hatalmas költségeket sem a fogadtatás, sem a bevétel nem igazolta. A csorbát az Amadeusszal köszörülte ki 1984-ben: a Mozart életét feldolgozó alkotás nyolc kategóriában kapott Oscar-díjat. A rendező számára a film azért is emlékezetes maradt, mert a forgatás egy része Prágában zajlott, és disszidálása óta először térhetett vissza szülőhazájába a kommunista hatóságok engedélyével.
Milos Forman a filmszakma állócsillaga volt
Milos Forman a filmszakma állócsillaga volt, alkotásainak varázsa a mai napig élő, tudását és a filmek szeretetét sokaknak átadta – mondta Dudás Viktor filmszakértő az M1 aktuális csatorna esti műsorában a pénteken elhunyt Oscar-díjas filmrendezőről. Mint fogalmazott, Milos Forman úgy tudott történetet mesélni, hogy gondolatokat ébresztett és szórakoztatott is egyszerre. Szerethető figurákat ábrázolt szerethető módon, egyedülállóan jelenítette meg az emberi jellemet – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a rendező jól tudott bánni a producerekkel és a színészek is kedvelték. Felidézte, hogy Milos Forman nemzedéke előtt a hatvanas években kinyíltak a lehetőségek, hiszen a televíziózás hatalmas alkotó energiákat szabadított föl, hirtelen sokkal több tartalomra volt szükség és ezt a technika fejlődése is követni tudta. A keleti blokk filmeseinek különleges formanyelvére az egész világ felfigyelt – tette hozzá.
A mai mozikban „vizuális szőnyegbombázás” látható, emberközpontú alkotások egyre ritkábban készülnek, de Milos Forman filmjei több évtized múltán sem ódivatúak, hatásuk ugyanolyan eleven, mint a bemutatásuk idején – hangsúlyozta.
Rendkívül egyéni módon volt képes látni az emberi életet
Milos Forman rendkívül egyéni módon volt képes látni az emberi életet, annak változásait, hányattatásait, abszurditásait, színeit és szépségeit mesteri módon tudta ábrázolni – hangsúlyozta Ilja Smíd cseh kulturális miniszter szombaton az előző nap elhunyt világhírű cseh rendezőre emlékezve.
„Nagyon szomorú vagyok. Milos Forman alkotásait nagyon szerettem, emberként nagyon nagyra tartottam, csodáltam humorát, bölcsességét és ötleteit” – fogalmazott a miniszter. Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő a Twitteren a többi között arról írt, hogy Milos Forman halála nagyon érzékenyen érintette. Szerinte Forman a cseh filmművészet legmeghatározóbb és legsikeresebb személyisége volt.
„Milos Forman az az ember volt, akit igazán becsültem. Szerettem a hatvanas években készített filmjeit, természetesen a Tűz van babámot, vagy a későbbi Amadeust is. Mint szinte mindenki” – írta bejegyzésében az ügyvezető cseh kormányfő.
Eva Zaoralová, a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál korábbi művészeti igazgatója, kijelentette: Formannak nagy érdemei vannak abban, hogy a filmfesztiválra a világ filmművészetének nagy csillagai is ellátogattak. ” Sokukat Forman győzte meg, hogy érdemes eljönni Karlovy Varyba” – nyilatkozta újságíróknak Zaoralová. „Számomra Milos Forman egyike a cseh filmművészet, illetve a világ filmművészete legnagyobb rendezőinek” – vélekedett.
