„Mindig is szerettem volna játékfilmet készíteni a Barbárokból, de a novella rövidsége miatt ez nem volt lehetséges.” Móricz Zsigmond és Sinka István műveiből készült filmet készített Vitézy László Balázs Béla-díjas rendező.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája és Sinka István Fekete bojtár vallomásai című önéletrajzi regénye szolgál alapjául a Balázs Béla-díjas Vitézy László új filmjének, A fekete bojtárnak, amelyet március 26-án, szombaton mutatnak be a Duna csatornán.
Az 1930-as évek paraszti világában játszódó film egy Sinka István nevét viselő bihari juhászról szól, aki beleszeret Pap Piroskába, az őt egy balesetet követően ápoló árva szolgálólányba. A fiatal házaspár épp belekezd közös életébe, amikor az időközben költővé váló, a pusztán legeltető juhászt Móricz novellája cselekményéhez hasonlóan megölik, az általa őrzött nyájat pedig elhajtják.
A fekete bojtár bemutatóját követően Vitézy László elmondta: mindig is szeretett volna játékfilmet készíteni a Barbárokból, de a novella rövidsége miatt ez nem volt lehetséges. Évekkel ezelőtt azonban kezébe akadt Sinka István Ábrányka alszik kezdetű verse, amely teljesen megrendítette.
„Elkezdtem utánanézni, hogy itt ez a fantasztikus költő, és igaz-e, hogy egy pásztor volt. És igaz, minden igaz” – fogalmazott. Hozzáfűzte: a Fekete bojtár vallomásainak elolvasása után már csak egy nagy adag merészség kellett a döntéshez, hogy lehetséges-e egy ennyire jelentős költőt „egyszerűen megölni a film közepén”.
Vitézy László elmondta: noha a film eltér Sinka István valódi élettörténetétől, mégis hordoz egyfajta igazságot, hiszen a ridegpásztor családból származó költőt „művészi értelemben a kortársai irigységből, a lehető legelképesztőbb módon” gyilkolták meg. A fekete bojtár című film a 20. századi magyar, paraszti világot mutatja be. Túl az első világháborún, közvetlenül a gazdasági világválság éveiben játszódik, egyfajta látleletként szolgál az 1930-as évek paraszti világának társadalmi berendezkedéséről.
A fekete bojtár készítésekor a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy miként lehet valódi költők igazi verseit szervesen beépíteni a filmbe, anélkül, hogy azok kilógnának a többi jelenet közül – mondta el az eddig öt Móricz Zsigmond-filmadaptációt készítő rendező. A most is alkalmazott megoldást Vitézy László előző filmjében, A galamb papnéban próbálta ki először.
„Ha tudom a verseket belső monológként megjeleníteni, akkor az nem csupán elfogadható lesz a néző számára, hanem nagyon is átélhető, komoly lelki hatást tud kelteni” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a forgatás alatt nem ütközött nagyobb nehézségekbe, „bár ahol állat van, ott mindig előfordul valami probléma”.
A főszerepet játszó Adorjáni Bálint arról beszélt, hogy úgy érzi, nem állt távol tőle Sinka István természet közeli karaktere, nagyon élvezte a forgatást, az állatok közelségét, az esőgépet. Soha nem hajtott még birkát, így a forgatás egyből „mélyvizet” jelentett, nagy kihívás volt fel- és lehajtani a nyájat az első jelenetekben látható vasúti töltésen.
A film jeleneteit ősszel vették fel, hidegben, viszonylag mostoha körülmények között. „Hála istennek az öltőztetőim nagyon jó szakemberek, úgyhogy volt egy búvárruha rajtam, amely melegen tartott” – jegyezte meg a fiatal színész, akinek A fekete bojtár volt a harmadik filmje, amelyet Vitézy László rendezett.
A film főbb szerepeiben Adorjáni Bálint mellett Bánovits Vivianne, Reviczky Gábor, Koncz Gábor, Szirtes Ági, Szarvas József és Tenki Réka látható. A forgatókönyvet Vitézy László Pozsgai Zsolt íróval közösen készítette. Az operatőri munkát Pap Ferenc és Markert Károly végezte, a vágó Csillag Manó, a narrátor Székely B. Miklós volt. A film producere Kálomista Gábor.
A fekete bojtár március 26-án 19 óra 30 perckor mutatják be a Duna csatornán, ugyanezen a napon 23 óra 10 perctől látható ismétlése a Duna World csatornán. A Megafilm Kft. által gyártott film megszületését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa támogatta a Mecenatúra program keretében.
