A Ruben Brandt, a gyűjtő egy olyan thriller, film noir és kalandfilm elemeket ötvöző filmszimfónia, erős kifejezőerővel rendelkező szerzői alkotás, amelyhez kivételes látványvilág társul.
Függetlenül az inspiráció forrásától – legyen az dráma, fantasy, kalandfilm, film noir, thriller, egy egész film, egy jelenet vagy csupán egy karakter – Milorad Krstić rendező számtalan referenciát illeszt a filmbe, hogy eképpen fejezze ki tiszteletét az általa legjobban szeretett képzőművészeti és filmművészeti darabok alkotói iránt.
Ingmar Bergman, Luis Buñuel, Charlie Chaplin, Sergei Eisenstein, Federico Fellini, Alfred Hitchcock, John Huston, Stanley Kubrick, Akira Kurosawa, Auguste Lumière, Louis Lumière és Georges Méliès valamennyien azon rendezők, akik életműve nagy hatással volt Milorad rendezői munkásságára. Az sem véletlen, hogy maga a cím két híres művész, Rubens és Rembrandt, nevének összeolvadásából jött létre.
Különös rablássorozat rázza meg a világ leghíresebb múzeumait: egy rejtélyes bűnbanda egymás után szerzi meg a legértékesebb képeket. Hiába minden óvintézkedés, semmi sem akadályozhatja meg a Gyűjtőt és csapatát az újabb festmények ellopásában. A rendőrség tehetetlen. Kowalski, a washingtoni magánnyomozó fedezi fel, mi a közös az ellopott műtárgyakban, de az ő élete is veszélybe kerül, amikor beleszeret a rablóbanda femme fatale-jába, Mimibe. A pánikba esett biztosítótársaságok százmillió dollár jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, melynek hallatán az alvilág is bekapcsolódik a macska-egér játékba, mindent elsöprő lavinát indítva el ezzel.
Milorad Krstić egyedi látványvilágú akció-thrillerében az egész világot bejárjuk egy olyan utazás során, amely percenként okoz újabb és újabb meglepetéseket. A Ruben Brandt, a gyűjtő a James Bond-filmek hangulatát megidézve vezeti be a nézőt a művészet rejtett dimenzióiba. A 4K-ban készült animációs alkotásban a köznapi és fantázia szülte formák keverednek, ahol mindvégig extravagáns alakok, futurisztikus és vintage elemekből épülő dizájn, autósüldözés, humor és mindig újra töltődő izgalom köti le a néző figyelmét.
Az ellopott festmények
Frédéric Bazille – Renoir portréja (1867)
Sandro Botticelli – Vénusz születése (c. 1486)
Hans Holbein – Antoine, Lorraine hercege portréja (1543)
Franck Duveneck – Fütyülő fiú (1872)
Paul Gauguin – Gyümölcsöt tartó nő (1893)
Vincent van Gogh – Roulin postás (1888)
Edward Hopper – Éjjeli baglyok (1942)
René Magritte – A képek árulása (1929)
Édouard Manet – Olympia (1863)
Pablo Picasso – Nő könyvvel (1932)
Tiziano Vecellio – Urbinói Vénusz (1538)
Diego Velázquez – Margarita Teresa infánsnő kék ruhában (1659)
