A Vadonvilág dokumentumfilm a természetet szenvedélyesen szerető, legendás vadásznaplóiban és szépirodalmi értékű útleírásaiban oly lenyűgözően, magával ragadóan megjelenítő vadászíró felejthetetlen élményekkel és kegyetlen megpróbáltatásokkal teli életét mutatja be.
Már megtekinthető a mozikban a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című alkotást. Lerner János dokumentumfilmje az egyik legismertebb magyar Afrika-kutató és vadászíró életéről szól. Az egészestés alkotás nemcsak egy életrajzi film, hanem bemutatja az Afrika múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére – hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában.
„Egy olyan dolgot szerettünk volna bemutatni, amely az elmúlt ötven évben egy kicsit feledésbe merült” – mondta el Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, a film vezető producere a műsorban.
1964 januárjában Széchenyi Zsigmond és felesége a magyar kormány megbízásából trófeagyűjtő expedíción vesz részt Kenyában, hogy kiegészítse az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát. Az utazás során készült filmfelvételek valamint Széchenyi zsigmond írásai alapján készült Vadonvilág című dokumentumfilm nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzol el, hanem mozaikszerűen feleleveníti a legendás vadász-író-nemesember életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait az állati és emberi természet útvesztőjében.
A film bemutatja, hogy 1930-ban mit érzett Széchenyi Zsigmond, amikor először kijutott Afrikába, hogyan járta be a földrészt. Ezt követően 1964-ben, megpróbáltatásai után ismét visszatért Afrikába, ebből az utazásból írta Denaturált Afrika című vadásznaplóját, amelyben utolsó afrikai utazását örökíti meg, amit feleségével Hertelendy Margittal közösen tett.
Mint mondta, a film készítése során az 1964-es út leírásait követte végig a stáb. A film, amely a Kilimandzsáró vidékére kalauzolja el a nézőt és mozaikszerűen eleveníti fel Széchenyi Zsigmond vadász, író életének legjelentősebb, sorsdöntő epizódjait, bemutatja a földrész átalakulását, a népesség robbanást és a vadállományban bekövetkezett változásokat is.
A film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeket Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit készített afrikai útjukon.
Lerner János szerint bár sok mindent lehet Széchenyiről tudni: az olvasóközönség ismeri a könyveit, a vadászok pedig a vadászmúltját, de az életéről viszonylag kevés dolog került eddig a nyilvánosság elé.
Mint fogalmazott Széchenyi „igencsak sok pofont kapott az élettől”: 1945-ben, Budapest ostromakor, teljes trófeagyűjteménye elégett, utána mint arisztokratát deklasszálták, száműzték, kitelepítették, börtönbe zárták. Rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, de talpra tudott állni. Végül élete alkonyán ismét visszatért Afrikába – idézte fel a rendező.
Az alkotást szeptember 20-án mutatták be a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs nevű szekciójában
