„Ha sikeres akarsz lenni, lép új ösvényekre, és ne azokon járj, amiket már kitapostak az ismert és sikeres emberek.” John D. Rockefeller, a világ első milliárdosa, aki jótékonykodása mellett elsősorban a kiváló üzleti érzékéről ismert 175 éve született.
Inkább a pénz szolgálja őt, mint ő a pénzt
John D. Rockefeller, az amerikai milliárdos család vagyonának megalapozója 175 éve, 1839. július 8-án született. Hugenotta eredetű német bevándorló családban látta meg a napvilágot Richmondban. Apja, aki saját készítésű gyógyelixírrel házalt, még saját gyermekeit is becsapta, hogy úgymond az életre nevelje őket. Legalább ekkora hatást gyakorolt rá hívő baptista anyja is, aki a vallásos értékeket plántálta belé. Már fiatalon bizonyságot tett kiváló üzleti érzékéről: hétévesen pulykákat nevelt, majd eladta őket, néhány évvel később már pénzt kölcsönzött a szomszédoknak, tisztes kamatra. Ekkor vált meggyőződésévé, hogy inkább a pénz szolgálja őt, mint ő a pénzt.
Tizenhat évesen könyvelőként állt munkába, hamarosan kiderült, hogy ragyogóan tud fejben számolni, e képességének nagy hasznát vette később. Az üzleti élet csínját-bínját kitanulva húszévesen önálló bizományos vállalkozásba fogott, de a polgárháború idején az addig virágzó üzlet pangani kezdett. Új lehetőségeket keresett, és 1863-ban belevágott az olajüzletbe; a fekete folyadék 1859-ben tört fel először a földből Pennsylvaniában. 1862-től fektetett be olajfinomítókba, majd testvérével és még néhány üzletemberrel együtt 1870-ben megalapította a híres-hírhedt Standard Oil Companyt.
A kezdettől a cég élén állt, és óriási vagyonra tett szert. Riválisait felvásárolta, a vasutaktól kedvezményes szállítási árakat csikart ki, tevékenységét fokozatosan az egész országra kiterjesztette. Az üzleti életben könyörtelen volt, ha a sikerhez az kellett, attól sem riadt vissza, hogy beépült ügynökeivel erőszakos fellépésre, sztrájkra tüzelje ellenfele munkásait, és így tegye tönkre a konkurenciát. Amikor a Pennsylvania Vasúttársaság az Empire Finomító Társasággal szövetkezett, Rockefeller kémszolgálatának munkásruhába bújtatott ügynökei erőszakos és fegyveres fellépésre tüzelték a munkásokat. 1877 júliusában kirobbant a híres „fűtőházi lázadás”. Az első sortűz húsz munkást ölt meg, végül a szövetségi hadsereget is bevetették a munkások ellen.
Rockefeller hozta létre az első modern trösztöt, kezében tartotta az amerikai olajipart, az olajszállítás 90 százalékát. A cég gazdasági monopóliumát semmi sem fenyegette, ugyanakkor a törvényesség határán táncoló, könyörtelen módszerei népszerűtlenné, politikailag sebezhetővé tették. 1890-ben az első amerikai trösztellenes törvényt a Standard Oilra szabva hozták, bár a célt, a tröszt hatalmának korlátozását ekkor még nem érték el.(1911-ben aztán a legfelsőbb bíróság monopóliumnak minősítette a Standard Oilt, amelyet 37 cégre daraboltak fel. Jellemző módon Rockefeller ezt úgy tette meg, hogy továbbra is általa ellenőrzött alapítványok és vállalatok laza szövevényévé szervezte át birodalmát.)
Az 1890-es évek elején gyakorlatilag visszavonult az üzlettől. Erre több oka is volt: a megfeszített munka miatt egészsége megromlott, haja kihullott, ugyanakkor vagyona akkorára nőtt, hogy problémája már inkább a pénz elköltése, mint megszerzése lett. Vagyonát a századfordulón 900 millió (akkori) dollárra becsülték, ezzel ő volt a világ leggazdagabb embere, az inflációval kiigazítva ma is helye lenne az első húszban.
A múlt század elejétől a hívő baptista Rockefeller az emberbaráti tevékenységnek szentelte magát. A halálakor készült összegzés szerint 530 millió dollárt adományozott nevelési, egészségügyi és tudományos célokra, így a világ legnagyobb emberbarátjának is nevezték. Ő alapította a chicagói egyetemet, orvostudományokat támogató alapítványából nőtt ki a mai Rockefeller Egyetem New Yorkban, az általa létrehozott Rockefeller Alapítvány az oktatási rendszer javítását támogatta.
Tanítónő feleségétől öt gyermeke született, az üzletet egyetlen fia, ifjabb John D. Rockefeller vitte tovább. Unokája, Nelson Rockefeller Gerald Ford alatt az Egyesült Államok alelnöke volt, egy másik unokája, Winthrop Arkansas állam kormányzóságáig vitte, dédunokája, Jay Rockefeller a szenátus tagja.
A milliárdost élete utolsó éveiben már csak az a cél vezérelte, hogy megélje századik születésnapját. Három lakóhelyén három orvosa volt, napi huszonnégy órában ápolónők vigyáztak rá. Az áhított száz évből még kettő hiányzott, amikor 1937. május 23-án, 98 évesen meghalt. A halál hirtelen érte: egy nappal korábban orvosai arról biztosították fiát, hogy apja kiváló állapotban van, így családtagjai közül senki sem állt halálos ágyánál.
Fotók: Wikimédia, ech.case.edu
