„Zilahra menjen ez a félig-síró, / Félig-vidor ének. / Vén, kóbor diák küldi könnyek között / Az ősi Schola fő-magisterének.” Ady Endre diákéveit idéző emlékházat avattak Zilahon.
A 138 éve, 1877. november 22-én született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, Ady Endre középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban és a zilahi református kollégiumban végezte. Zilahon írja első verseit, prózai kísérleteit, Kossuth-ódája meg is jelenik a helyi lapba. Önéletrajzában így ír zilahi éveiről:
„Talán – s ha igen, alaptalanul – katolikus hatásoktól féltettek otthon, mikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegyei ősi, kálvinista zilahi „nagyiskolába”, a mai Wesselényi Kollégiumba. Nagykárolyban s Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom s magamviselete pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelídség. (…) A hírlapíráshoz – természetesen a magyar viszonyok között – régen ápolt s titkolt írói, költői ambíciók juttattak el. Hétéves koromban verset írtam, második vagy harmadik gimnázista koromban írott újságlapot csináltam, Zilahon ötödik gimnázista koromban már verseltem az önképzőkörben, s mint zilahi diáknak jelentek meg költeményeim a helyi lapban.”
Ady Endre diákéveit idéző emlékházat avattak pénteken Zilahon – tudatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírlevele.
ADY ENDRE: VÉN DIÁK ÜDVÖZLETE
(részlet)
Zilahra menjen ez a félig-síró,
Félig-vidor ének.
Vén, kóbor diák küldi könnyek között
Az ősi Schola fő-magisterének.
Az ősi Schola már meg is ifjodott
Gyönyörűn azóta.
Csak minket csókolt öregre az idő,
Távolság, küzdés, eszme, bor és nóta.
Páris rikolt rám, míg e verset szövöm,
Én, régi diákod.
Én jó mesterem, jó görög tanítóm,
Ma is átok még az ős görög átok.
„Nagyobb elismeréssel nem lehetne adózni egy városnak, mint azzal a mondattal, amely Ady 1903-ban írt publicisztikájában olvasható: aki vagyok, az négy zilahi esztendő által vagyok. Ezért is gondolom úgy, hogy olyan kötelességünknek teszünk eleget ennek az emlékháznak a felavatásával, amely révén szellemi kulturális örökségünk megkapja az őt megillető kiemelt helyet” – idézte a hírlevél Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének az ünnepségen mondott beszédét.
A szövetség elnöke felidézte: a romos állapotban lévő házat az RMDSZ és a romániai magyar kisebbségnek járó bukaresti kormánytámogatást kezelő Communitas Alapítvány más anyagi forrásokat is felhasználva tette rendbe. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai hozzájárulásával alakították ki az Ady-kultusz újabb helyszínét Zilahon, a Kalotaszentkirályt, Érmindszentet, Szilágylompértet és Nagyváradot összekapcsoló kulturális útvonal részeként.
Az épület felújítását követően a kiállítandó tárgyak begyűjtésén a Pro Szilágyság Egyesület dolgozott – mutatott rá Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke az avatóünnepségen. Bekő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa az emlékházban megtekinthető gyűjteményt mutatta be, amely az Ady Zilahon eltöltött diákévekről való közvetlen emlékezők gondolataitól a kor tárgyi emlékein át a családi vonatkozásokig, az irodalomtörténeti munkákig terjed.
Az állomány folyamatosan bővíthető. Az avatóünnepségen Zilah testvérvárosa, Szentendre könyvadománnyal járult hozzá a múzeumi gyűjteményhez.
