A holokauszt, Radnóti Miklós élete, munkája, sorsa különösen alkalmas a haza, a felelősség fogalmának végiggondolására, az egyén cselekvési lehetőségeinek mérlegelésére, valamint a jog és erkölcs viszonyának tanulmányozására. A Radnóti nyomában elnevezésű tanulmányi kirándulás erről is szól.
2014. szeptember 16. és 19. között Radnóti nyomában címmel tanulmányi kirándulást szervez tanároknak és diákoknak a költő életének egyes fontos helyszíneire a Történelemtanárok Egylete.
Radnótit zsidó származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. Bár izraelita családból származott, a zsidó vallás nem játszott szerepet életében, alig jelentett valamit számára, és éppen ezért soha, egy pillanatig sem fogadta el, nem is fogadhatta el, hogy e címen bélyeget süssenek a homlokára, őseinek Kazinczyt és Aranyt vallotta. Sík Sándor hatására 1943-ban katolizált, s teljesen azonosult a magyarsággal, az országgal: „nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország” – írta.
1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Gyalogmenetben hajtották a Győr melletti Abdáig, ahol a már járóképtelen költőt november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt, exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
A Történelemtanárok Egylete a magyar Holokauszt Emlékév keretében, a Nemzeti Emlékezet Program folytatásaként Radnóti nyomában címmel komplex élményszerű tanulmányi kirándulást szervez tanároknak és diákoknak Radnóti Miklós életének egyes fontos helyszíneire. A magyar holokauszt-emlékév keretében, a nemzeti emlékezet program folytatásaként megszervezett kirándulás a Szeged-Nagyvárad-Bor-Szabadka-Abda útvonalat érintve követi nyomon Radnóti Miklós (1909-1944) költő tragikus útját.
A kiránduláson való részvételt pályázat útján hirdették meg. A közleményben kifejtették, hogy a holokauszt, Radnóti Miklós élete, munkája, sorsa különösen alkalmas a haza, a felelősség fogalmának végiggondolására, az egyén cselekvési lehetőségeinek mérlegelésére, valamint a jog és erkölcs viszonyának tanulmányozására. Az úton játékos keretek között törekednek a komplex látásmód kialakítására, a történelem mellett irodalmi, néprajzi, földrajzi, biológiai, környezetvédelmi tudnivalókra is felhívják a figyelmet.
