Zrínyi Miklós, mint költő, hadvezér, államférfi? Festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek, irodalmi értékű jegyzetek és egyéb tárgyak segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korából.
November 18-án lesz háromszázötven éve, hogy gróf Zrínyi Miklós a Csáktornyához közeli birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Ebből az alkalomból a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket a Költő, hadvezér, államférfi című kiállítással a Magyar Nemzeti Galéria (MNG).
Apját korán elvesztette, ezután gyámja, Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja neveltette. Zrínyi így páratlan műveltséggel vértezte fel magát: hat-hét nyelven beszélt, ismerte a barokk kultúra minden finomságát, ráadásul a három részre szakadt Magyarország egyik legnagyobb vagyonának örököse volt. Zrínyi Miklós a szigetvári ostrom során 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen az I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek.
Költő, hadvezér, államférfi. Zrínyi Miklós (1620-1664)
Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítás leglátványosabb része az a portrégaléria, amely Zrínyi Miklós arcképei mellett a család más tagjainak és Zrínyi kiemelkedő kortársainak (például III. Ferdinánd királynak, Esterházy Pálnak, Batthyány Ádámnak, Pázmány Péternek) képmásait vonultatja föl.
Több Zrínyi-metszetábrázolás a Jan Thomas-féle portré alapján készült. A kiváló minőségű képről alig két évtizede derült ki, hogy nem pusztult el a történelem viharaiban, hanem épségben fennmaradt a Lobkowicz család egyik csehországi kastélyában. A festmény minden magyar tankönyvben szerepel, mélyen benne van a magyarok tudatában, hiszen messze kiemelkedik a korszak magyarországi főúri portréi közül és világosan példázza Zrínyi magas reprezentációs igényét. A gróf a képmását az általa elérhető legszínvonalasabb mesterrel, az osztrák császári udvar festőjével, Rubens tanítványával, Jan Thomasszal készíttette el, bizonyára Bécsben, a halála előtti években.
A portré a Lobkowicz-gyűjtemény további két Zrínyi családtagot és egy harmadik, magyar főúri gyermeket ábrázoló festményével együtt érkezik a kiállításra. A képmások a Zrínyi-hagyaték egyéb ingóságaival, így a híres könyvtárral, a Szigeti veszedelem kéziratával, a fegyvergyűjteménnyel és talán a levéltárral együtt feltehetően Zrínyi Miklós fiának, Ádámnak az özvegye révén jutottak Csehországba. A török elleni felszabadító harcokban 1691-ben fiatalon és örökös nélkül elhunyt Zrínyi Ádám felesége ugyanis második férjéül cseh főurat választott. A képeket 1860-ban már a Lobkowicz hercegi gyűjteményben katalogizálták. A Prágához közeli Nelahozeves várkastélyát és az államosított gyűjteményt az 1990-es évek elején kapta vissza az ősi cseh nemesi Lobkowicz család, és az ő nagyvonalú kölcsönzésük révén érkezhetett háromszáz év után ismét Magyarországra a remekmű.
Csáktornyai könyvtárában Zrínyi kora minden tudását összegyűjtötte, de az antik auktorok vagy a füveskönyvek mellett többségben voltak kora politikai, államelméleti munkái. „Ne féljünk kimondani: Zrínyi európai értékrendben gondolkodott” – fogalmazott R. Várkonyi Ágnes akadémikus, az ELTE Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének emerita professzora kiállításmegnyitó beszédében, emlékeztetve arra is, hogy a súlyos csalódást jelentő, 1664-es vasvári béke után az államférfi kidolgozta a térség nemzetei között kötendő koalíció tervét.
Látható az a nemrég felfedezett, Zrínyi Miklós keresztelőjére szóló meghívó, amelynek köszönhetően pontosítani lehetett az államférfi születési helyét és idejét, de Zrínyi egy fiatalkori levele is, amelyben térdfájásra panaszkodva igyekszik tanulmányi mentességet kérni, egy itáliai útra azonban hajlandónak mutatkozik.
A 2015. február 8-ig látható kiállítás közönsége találkozhat több Zrínyi-mű korabeli kiadásaival és a művész-hadvezér személyes tárgyaival, például zsebórájával is. A kiállított festmények a restaurálásnak köszönhetően sok újdonságot árultak el: feltűntek korábban lefestett feliratok, Esterházy Anna Julianna – Zrínyi fiatalkori szerelme – portréjáról pedig kiderült, hogy a 19. században rejtélyes okból egy másik alakot festettek rá.
A kiállítást gazdagon illusztrált tudományos tanulmánykötet kíséri, a tárlat kurátora Veress Ferenc, társkurátora Rostás Tibor.
