Műveiben a nyíltan vállalt háborúellenesség és a modern társadalom izgalmas, mélyenszántó bírálata jelenik meg. 85 éve hunyt el D. H. Lawrence angol író, esszéista, a maga korában hatalmas botrányt kavaró Lady Chatterley szeretője című regény szerzője.
„Korunk eredendően tragikus, éppen ezért nem akarjuk tragikusnak látni. A világkatasztrófa utáni romokon élünk, s építgetjük új kis hajlékainkat, istápoljuk új kis reményeinket. Kemény munka: sima út nem vezet a jövőbe, kerülőket kell tenni, akadályokon kell átvergődni. Élni kell, még ha reánk szakadt is a mennybolt.” (D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője)
D. H. (David Herbert) Lawrence 1885. szeptember 11-én született egy közép-angliai bányavárosban, Eastwoodban egy félanalfabéta, alkoholista bányász és egy művelt polgári családból származó tanárnő negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. A középiskolát ösztöndíj segítségével végezte, majd néptanítói képesítést szerzett. Ekkor már az irodalommal is komolyabban foglalkozott, s megjelentek első novellái, valamint első regénye, a különösebb feltűnést nem keltő A fehér páva is.
1912-ben megismerkedett Frieda von Richthofennel, élete nagy szerelmével, egy háromgyermekes családanyával, akit meg is szöktetett a férjétől. Németországba, majd Olaszországba utaztak, hazatérésük után pedig összeházasodtak, s Cornwallban éltek boldogan, de szegénységben.
Lawrence kezdetben filozofikus esszéket írt, majd megszületett a vidéki életről szóló két regénye, a Szivárvány és a Szerelmes asszonyok. Mivel művei nyíltan szóltak a férfi és nő közötti lelki és szexuális kapcsolatról, obszcenitás vádjával elkobozták őket, illetve a Szerelmes asszonyok 1920-ig meg sem jelenhetett. Az első világháború idején nyíltan vállalt háborúellenessége is sok ellenséget szerzett az írónak, felesége német származása miatt is sokat zaklatták, s végül mint kémgyanús elemeket kitiltották őket Cornwallból.
A háború után kivándoroltak Olaszországba, majd két év alatt legjobb barátjukkal, Aldous Huxley-val beutazták Olaszországot és Franciaországot, végül Ceylon, Ausztrália és Mexikó érintésével Amerikába kerültek. 1924-ben egyik előkelő New York-i ismerősüktől megkapták az Új-Mexikó állambeli Taosban fekvő Kiowa Ranchot, ahol Lawrence a hozzá hasonlóan gondolkodó emberek kis csoportjából egy életközösséget szándékozott létrehozni. Ebben betegsége akadályozta meg: 1925-ben tüdővérzést kapott, az orvosok tuberkulózist állapítottak meg nála, s vissza kellett térnie Olaszországba.
„Nem éppen arra való ország volt Mexikó, hogy egy nő magányosan éljen benne. És az asszony már megütötte egyszer a szárnyait annál a kísérletnél, hogy elmenjen innen. Úgy érezte magát, mint valami madár, amelynek teste köré egy kígyó csavarodott. Mexikó volt ez a kígyó.” (D. H. Lawrence: A tollas kígyó)
„Korunk eredendően tragikus, éppen ezért nem akarjuk tragikusnak látni.”
Ekkor kezdte el írni mindmáig talán legismertebb regényét, a Lady Chatterley szeretőjét, amely 1928-ban magánkiadásban jelent meg Firenzében, és hamarosan nagy botrányt kavart. Első megjelenésekor pornográfia vádjával elkobozták, szövegét megcsonkították, s a regény csak külföldön nyomtatott kalózkiadások alapján válhatott ismertté. Ennek oka az volt, hogy a társadalmi konvenciók és különbségek elvetése mellett teljes nyíltsággal ábrázolta a nemi aktust, s le is írta az élőbeszédben használt trágár szavakat. Így az angol és az amerikai hatóságok pornográfia miatt elkobozták a művet, s csak igen erősen cenzúrázott változata jelenthetett meg. A Lawrence elleni hírhedt tárgyaláson több jeles író is felszólalt és védelmébe vette a könyvet a tanúk padján.
Az elgépiesedett civilizáció, a kiégett racionalizmus tagadásának regénye ez a túlfűtött, poétikus, tabuktól mentes alkotás, amely azzal kavarta a legnagyobb botrányt, hogy a modern regényirodalomban elsőként ábrázolta kendőzetlenül, szókimondóan a szenvedélyes testi szerelmet. D. H. Lawrence a modern társadalom bajainak orvosságát nemcsak a társadalmi konvenciók és különbségek elvetésében, hanem az ösztönök, az érzelmek és érzékek szabadjára eresztésében, az emberi gyöngédségben, a szerelmi kapcsolatok „csillagegyensúlyában” látta. Az évtizedeken keresztül irodalmi legendaként számon tartott regény magyar nyelven húsz évvel ezelőtt látott először napvilágot szöveghű formában. Most, amikor immár nemcsak a XX. század legbotrányosabb, hanem a sikerlisták szerint az egyik legnépszerűbb könyveként is emlegetjük, a mű elfoglalhatja méltó helyét a világirodalomban is
Harminc évvel később előbb Amerikában, majd Angliában is bírósági ítélet mondta ki, hogy a mű nem pornográfia, s csak ekkor jelenhetett meg csonkítatlanul. A regényből 1981-ben film is készült, mely nem kifejezetten Lawrence társadalombírálatára, sokkal inkább az érzékiség ábrázolására összpontosított.
1929-ben az ekkor már súlyosan beteg író Dél-Franciaországba ment, ahol megírta az Apokalipszis című művét, melyben a Jelenések könyvét kommentálta. 1930. március 2-án halt meg Vence-ban. Felesége Taosban kis kápolnát építtetett emlékére, s itt helyezte el az író hamvait is.
Harry T. Moore The Intelligent Heart The Story Of D. H. Lawrence c. életrajzi regényéből Christopher Miles A szerelem oltárán c. filmje Ian McKellen, Janet Suzman és Ava Gardner főszereplésével.
