2017. október 17.  Kedd
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 17.  Kedd   Hedvig
Pára 7 °C Pára

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

Ég és föld között

Fábri Zoltán filmes világa

Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Ég és föld között  
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró nagyszabású kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Budapesten.
Fábri Zoltán filmes világa  
100 éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Károlyi Amy tárgyesete című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Károlyi Amy tárgyesete

Szerző: / 2014. július 24. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Károlyi Amy, költő, műfordító. Weöres Sándor felesége (Fotó: PIM)Költészete, műfordítói munkája szinte feledésbe merült, sokkal inkább férje, Weöres Sándor miatt ismerjük ma, pedig A harmadik házban című kötet szerzője csodálatos műveket hagyott ránk. Károlyi Amy 105 éve született.

Múzsa volt, s mégsem. Feleség volt és társ, férje őrzője volt és szerzőtársa műveinek. Költő volt. Százöt éve, 1909. július 24-én született Budapesten a Krisztinavárosban Károlyi Amy József Attila-díjas költő, műfordító. Édesapja a II. kerület helyettes elöljárója volt, édesanyja zongoraművésznek készült, de fiatalon férjhez ment, s a családi élet, a három gyerek gondja véget vetett művészi pályájának.

KÁROLYI AMY: TÁRGYESET

A szeretet csak van és vár.
Ül lomb-árnyban,
ül fellegekben.
A szeretet csak van és vár,
hogy tárgya legyen,
kit szeressen.

A művészetek iránti fogékonyságát Amy örökölte, aki hat-nyolc éves korában már költőnek készült, s kamaszként — afféle ujjgyakorlatként — Reviczky-utánzatokat írt. Sokat és szívesen olvasott, különösen Vörösmartyt, Petőfit, a népköltészetet és a barokk költőket szerette, egyik fő prózai olvasmánya pedig a Quo vadis? volt. Az érettségi után a pesti egyetem magyar és német szakán tanult tovább, s többek között a nagy hírű irodalomtudós, Horváth János előadásait hallgatta a régi magyar irodalomról.

A diploma megszerzése után a Bajza utcai polgári iskolában tanított történelmet, magyart és németet, de hamarosan otthagyta a katedrát és szabadúszóként próbált megélni. Első verseit Babits közölte a Nyugat 1940. decemberi számában, később különböző irodalmi lapokban helyezte el költeményeit. 1941-ben publikálta első mesekötetét (A kislány, aki fütyülni tudott), 1946-ban a Singer és Wolfner kiadó jelentette meg Cili cica kalandjai című verses képeskönyvét, s később is szívesen írt gyermekkönyveket. A Nyugatról és szerepéről az irodalomban így vallott:

“Számomra – az irodalmi köröktől messze élő embernek – a Nyugat a tiszta, romlatlan levegőt, az irodalom mércéjét és a tiszta értékek védelmezőjét jelentette.
Erős érzelmi szálakkal fűződtem a lap köréhez, már csak azért is, mert ott volt mesterem, Babits Mihály is, akitől egyszerre tanultam meg a költészet ABC-jét és felsőbb osztályainak anyagát is. Álmaim beteljesülését jelentette, hogy a Nyugatban publikálhattam.
A Nyugat végtelenül sokat jelentett irodalmunk számára. Ablakot nyitott a nagyvilágra, és élesztőt adott az igaz irodalom kenyerébe.”

A háború után sokat dolgozott a rádiónak, majd 1949-ben rövid ideig az Athenaeum Kiadó munkatársa is volt. 1948-ban lett a XX. századi magyar irodalom egyik legzseniálisabb költőjének, Weöres Sándornak a felesége, 42 évig tartó páratlanul harmonikus, művészileg is termékeny kapcsolatuk négy évtizedig tartott, Tarka forgó és Hetedhét ország címmel közös köteteik is megjelentek. Kettejük kapcsolata már életükben legendássá vált, az elmúlt esztendők során pedig számos emlék került napvilágra. A Kortárs irodalmi kritikai folyóiratban Albert Zsuzsa Legenda Károlyi Amyról címmel megjelent cikkében Tatay Sándor így emlékezett vissza a két költő életére:

“Nem akármilyen nők kerültek felszínre itt is, ott is, költőnők is, akik kapaszkodtak, de Sanyi nem állt kötélnek. Többen is szerettek volna férjhez menni hozzá, hát egyszer csak emberére talált az Amyban. Nekem azért volt gyanús, mert egyszerre Amy lett Európa legnagyobb költőnője. Elmagyarázta Sanyi, honnan jött, meg a nyelvezete, hogy pontosan az, ahonnan ő származott, az mégis a magyar nyelv közepe, hogy jön az össze Amyban és miért, hosszú előadásokat tartott.

Sanyi annyira kötődött Amyhoz, hogy félt tőle, mint a gyerek a mamájától. Aki jó ugyan, de szigorú. Ilyen volt például, amikor Sanyinak egyszer rettenetesen fájt a foga. Lázas volt. Nem mondta Amynak, hogy a foga fáj, Amy azt mondta, nem tudom, mi baja, Sanyi rosszul is érezte magát, bement, lefeküdt, nekem megmondta, hogy a foga fáj, csak nem meri megmondani Amynak, mert elviszi a fogorvoshoz, s ez borzasztó. Így végigszenvedte a napokat. De már előbb is, egyszer Takáts Gyula biztatta valamiért, hogy menjél el fogorvoshoz. Sanyi azt mondja, nem, nem jó az, minek. Takáts Gyula azt mondja: mi lesz veled, hát tönkremegy, mi lesz a szádban a végén! Azt mondja a Sanyi: temető!””

Károlyi Amy és Weöres Sándor (Fotó: OSZK)

Lírája 1965-ös A harmadik házban című kötetében mutatta meg igazi arculatát. Látszólag eszköztelen verseiben a mindennapi élet történéseit, apró rezdüléseit helyezte kozmikus, mitologikus távlatokba, stílusa intellektuális, de gyakran tartalmaz játékos elemeket is. Az 1977-ben megjelent Kulcslyuk-líra című kötetével kezdődő korszakában új kötetkompozíciót alakított ki: a lírai montázs idézetekből, aforizmákból, reflexiókból, verses, olykor prózai szövegek kompozíciójából áll. A költészetet, különösen időskori lírájában, egyfajta világmagyarázatként, létértelmezésként fogta fel.

Műfordítóként is jelentőset alkotott, angol, német, francia lírát fordított, Vonzások és viszonzások címmel kötete is megjelent válogatott műfordításaiból. Írt esszéket, visszaemlékezéseket (Születésem története), Moldován Domokossal együtt szerkesztette a Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben című kiadványt, s neki köszönhetjük az Andersen meséje nyomán készült Pomádé király új ruhája című Ránki-opera szövegkönyvét.

1981-ben József Attila-, 1996-ban Arany János-díjat kapott, 1990-ben az Év Könyve jutalommal ismerték el munkásságát. 1992-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Weöres Sándor hosszan tartó, súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1989. január 22-én, Károlyi Amy 2003. május 29-én követte társát.

Fotók: MEK/OSZK, PIM
Felhasznált irodalom:
Albert Zsuzsa: Legenda Károlyi Amyról, Kortárs irodalmi kritikai folyóirat

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.