2017. július 27.  Csütörtök
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 27.  Csütörtök   Olga, Liliána
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Kassák Lajos útja

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Kassák Lajos útja  
Ötven éve, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, az avantgárd mozgalmak egyik alapító mestere.
Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Rossini, az áriák mestere című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Rossini, az áriák mestere

Szerző: / 2017. március 4. szombat / Kultúra, Zenevilág   

225 éve született Gioachino Rossini, az olasz opera kiemelkedő alakja, aki pályafutása csúcsán állt, amikor 38 évesen, 38 operával a háta mögött szinte teljesen felhagyott a komponálással.

225 éve, 1792. február 29-én született Pesaróban Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera kiemelkedő mestere.

Zenei nevelését otthon kapta trombitás apjától és énekesnő anyjától. Tízévesen már tudott kottát olvasni, zongorázni,trombitálni, tizennégy évesen lett a bolognai konzervatórium növendéke. Mestereinél többet tanult Haydn és Mozart műveiből, Mozart iránti rajongása miatt Il Tedeschinónak, kis németnek csúfolták. A közönség kedvence tizenkilenc évesen a Tankréd című operájával lett, ennek “rizsáriáját” állítólag negyedóra alatt komponálta – annyi idő alatt, amíg megfőtt egyik kedvenc étele, a libamájas rizotto.

Az Olasz nő Algírban, majd A török Itáliában nyomán Rossini alig huszonegy évesen már a legnagyobb olasz operaszerzők közé tartozott. Ekkor kapott ajánlatot két nápolyi színház vezetésére, a gyakorlatban évente két opera megírására fejedelmi díjazás ellenében. 1815-ben már Nápolyban került színre Angliai Erzsébet című műve, Rossini ebben rögzítette először az áriák díszítéseit (korábban ezt az énekesek fantáziájára bízta) és ebben írt először vonóskíséretet a recitativo (énekbeszéd) mellé.

A következő évben Rómába hívták, ahol alig több mint két hét alatt megírta A sevillai borbélyt. Beaumarchais darabjának egy korábbi megzenésítése igen kedvelt volt a helyiek körében, akik még tüntettek is az új változat ellen, de csak a bemutatóig. Rossini műve egy csapásra feledtette elődjét, a darab világsiker lett.

Gioacchino Rossini (1792-1868) zeneszerző (Fotó: Wikipédia)A rendkívül termékeny Rossini 1815 és 1823 között húsz operát írt, ő azzal hencegett, hogy egyiken sem dolgozott két hétnél tovább. (Rendkívüli termékenységéhez hozzájárult, hogy sokat plagizált – önmagától, egy-egy áriát kisebb változtatásokkal akár három operájában is felhasznált.) Megesett, hogy barátaival egy étteremben időzve tíz perc alatt két áriát is komponált – ő azt mondta, annyi ötlete van, hogy nincs ideje mindet lejegyezni.

Librettóiból minden természetfölötti elemet kihúzatott – kivételt csak egyszer tett, vesztére. A Mózes Egyiptomban előadásakor a szegényes színpadtechnika miatt rendre hangosderültségbe fulladt a jelenet, amelyben a menekülő zsidók előtt szétvált (volna) a Vörös-tenger, a közönség figyelmét a komponista végül egy kórussal terelte el.

1822-től Európában utazgatott, megfordult Bécsben, majd a Szent Szövetség veronai kongresszusán gondoskodott a “harmónia megteremtéséről”, Londonban fejedelemnek kijáró fogadtatásban részesült. 1824-től a párizsi olasz színházat vezette, szerződésének lejárta után – javadalmazásának meghagyása mellett – királyi zeneszerzőnek nevezték ki. Utolsó operáját, a hazaszeretetet és szabadságvágyat dicsőítő Tell Vilmost 1829-ben írta, a darabból ma már csak a nyitányt játsszák, azt viszont annál többször.

Rossini pályafutása csúcsán állt, amikor harmincnyolc évesen, harmincnyolc operával a háta mögött szinte teljesen felhagyott a komponálással. Arról nem tudunk sokat, mi késztette erre: lehet hogy legendás lustasága, de az is lehet, hogy az új vetélytársak feltűnése. Élete hátralévő évtizedeit óriási vagyonának köszönhetően fényűző körülmények között élte le. Hasát híresen szerette, már A sevillai borbélyban megénekelte a pasticcini tésztát, sőt a legenda szerint a bemutatón nem is volt jelen, mert éppen egy salátarecept után szaladgált. Konyhai kompozíciói közül a bélszín Rossini módra bizonyult a legnépszerűbbnek.

Rossini 1868. november 13-án halt meg Passyban, Párizs mellett.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek