2017. május 26.  Péntek
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 26.  Péntek   Evelin, Fülöp
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”

Ancsel Éva a szabadság mentén

Ég és föld között

Baross Gábor, a vasminiszter

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”  
90 éve, 1927. május 25-én született New Yorkban Robert Ludlum amerikai író, több mint húsz világsikerű bestseller szerzője, Jason Bourne titkos ügynök "atyja".
Ancsel Éva a szabadság mentén  
90 éve, 1927. május 23-án született Ancsel Éva Állami Díjas filozófus, esszéista, aki tanítványok ezreinek adott életre szóló emléket, példát emberségből, szeretetből, etikus gondolkodásmódból.
Ég és föld között  
A kortárs ifjúsági irodalomban igen kedvelt műfajjá nőtték ki magukat a gimis regények, vagy szebben megfogalmazva a Young adult. Szigeti Kovács Viktor interjúja Hajdú-Antal Zsuzsannával, a Léggömbök című ifjúsági regény írójával
Baross Gábor, a vasminiszter  
Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Rossini, az áriák mestere című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Rossini, az áriák mestere

Szerző: / 2017. március 4. szombat / Kultúra, Zenevilág   

225 éve született Gioachino Rossini, az olasz opera kiemelkedő alakja, aki pályafutása csúcsán állt, amikor 38 évesen, 38 operával a háta mögött szinte teljesen felhagyott a komponálással.

225 éve, 1792. február 29-én született Pesaróban Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera kiemelkedő mestere.

Zenei nevelését otthon kapta trombitás apjától és énekesnő anyjától. Tízévesen már tudott kottát olvasni, zongorázni,trombitálni, tizennégy évesen lett a bolognai konzervatórium növendéke. Mestereinél többet tanult Haydn és Mozart műveiből, Mozart iránti rajongása miatt Il Tedeschinónak, kis németnek csúfolták. A közönség kedvence tizenkilenc évesen a Tankréd című operájával lett, ennek “rizsáriáját” állítólag negyedóra alatt komponálta – annyi idő alatt, amíg megfőtt egyik kedvenc étele, a libamájas rizotto.

Az Olasz nő Algírban, majd A török Itáliában nyomán Rossini alig huszonegy évesen már a legnagyobb olasz operaszerzők közé tartozott. Ekkor kapott ajánlatot két nápolyi színház vezetésére, a gyakorlatban évente két opera megírására fejedelmi díjazás ellenében. 1815-ben már Nápolyban került színre Angliai Erzsébet című műve, Rossini ebben rögzítette először az áriák díszítéseit (korábban ezt az énekesek fantáziájára bízta) és ebben írt először vonóskíséretet a recitativo (énekbeszéd) mellé.

A következő évben Rómába hívták, ahol alig több mint két hét alatt megírta A sevillai borbélyt. Beaumarchais darabjának egy korábbi megzenésítése igen kedvelt volt a helyiek körében, akik még tüntettek is az új változat ellen, de csak a bemutatóig. Rossini műve egy csapásra feledtette elődjét, a darab világsiker lett.

Gioacchino Rossini (1792-1868) zeneszerző (Fotó: Wikipédia)A rendkívül termékeny Rossini 1815 és 1823 között húsz operát írt, ő azzal hencegett, hogy egyiken sem dolgozott két hétnél tovább. (Rendkívüli termékenységéhez hozzájárult, hogy sokat plagizált – önmagától, egy-egy áriát kisebb változtatásokkal akár három operájában is felhasznált.) Megesett, hogy barátaival egy étteremben időzve tíz perc alatt két áriát is komponált – ő azt mondta, annyi ötlete van, hogy nincs ideje mindet lejegyezni.

Librettóiból minden természetfölötti elemet kihúzatott – kivételt csak egyszer tett, vesztére. A Mózes Egyiptomban előadásakor a szegényes színpadtechnika miatt rendre hangosderültségbe fulladt a jelenet, amelyben a menekülő zsidók előtt szétvált (volna) a Vörös-tenger, a közönség figyelmét a komponista végül egy kórussal terelte el.

1822-től Európában utazgatott, megfordult Bécsben, majd a Szent Szövetség veronai kongresszusán gondoskodott a “harmónia megteremtéséről”, Londonban fejedelemnek kijáró fogadtatásban részesült. 1824-től a párizsi olasz színházat vezette, szerződésének lejárta után – javadalmazásának meghagyása mellett – királyi zeneszerzőnek nevezték ki. Utolsó operáját, a hazaszeretetet és szabadságvágyat dicsőítő Tell Vilmost 1829-ben írta, a darabból ma már csak a nyitányt játsszák, azt viszont annál többször.

Rossini pályafutása csúcsán állt, amikor harmincnyolc évesen, harmincnyolc operával a háta mögött szinte teljesen felhagyott a komponálással. Arról nem tudunk sokat, mi késztette erre: lehet hogy legendás lustasága, de az is lehet, hogy az új vetélytársak feltűnése. Élete hátralévő évtizedeit óriási vagyonának köszönhetően fényűző körülmények között élte le. Hasát híresen szerette, már A sevillai borbélyban megénekelte a pasticcini tésztát, sőt a legenda szerint a bemutatón nem is volt jelen, mert éppen egy salátarecept után szaladgált. Konyhai kompozíciói közül a bélszín Rossini módra bizonyult a legnépszerűbbnek.

Rossini 1868. november 13-án halt meg Passyban, Párizs mellett.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek