A Zorba, a görög, az Elfújta a szél, a Svejk, a Páratlan páros, a Háry János, az Indul a bakterház vagy a Mamma mia! című musical? Az 1959-es újrakezdés óta 56. alkalommal rendezik meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
A Zorba, a görög című táncjátékkal pénteken elkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozata a Dóm téren, ahol a színpadot idén a Dóm felújítása miatt a székesegyházzal szemben állították föl.
A Játékok ötletét 1926-ban a szegedi költő, Juhász Gyula vetette fel, s a gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta, a megvalósításban jelentős szerepe volt Hont Ferenc rendezőnek. A színházi szakember valamint a városvezetés összefogása nyomán 1930 őszén megtartották a „főpróbát”, amelyre a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adott alkalmat. Az árkádsorral körbevett Dóm tér kiváló akusztikájával tökéletes helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére.
Az első előadást, Voinovich Géza Magyar Passióját 1931. június 13-án láthatta a közönség a Nemzeti Színház előadásában, Hevesi Sándor rendezésében. Ezt követően a szabadtéri játékok minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a második világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csendes lett a tér.
Az újrakezdés 1959. július 25-én jött el, azon az estén a Hunyadi László című Erkel-opera dallamaival indult a Szegedi Szabadtéri Játékok napjainkig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott: a teret addig egész évben elfoglaló lelátót csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es nagy tiszai árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.
A fesztivál történetének 83 esztendeje során a közönség soha nem vehetett részt ilyen körülmények közt – a Fogadalmi templomnak háttal helyet foglalva – az előadásokon, bár már a játékok indulásakor, az 1930-as években is felmerült a gondolat, hogy ebben a helyzetben játsszanak a téren. Húsz évvel ezelőtt többek közt azért ezt az azóta is használatos mobil lelátót választották, mert bármilyen helyzetben felépíthető.
A nézőtér megfordításával a játékok történetének legnagyobb színpadtechnikai fejlesztése valósult meg. Csaknem ezer négyzetméteres, vadonatúj, az eddiginél jóval többet tudó színpadot és korszerű világítástechnikát kapott a fesztivál. A fejlesztés költségeiből több mint 100 millió forintot a fenntartó önkormányzat fedezett, 330 millió forintot – részben kormányzati segítséggel – állt a szeged-csanádi egyházmegye, 50 millió forintot pedig a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. saját költségvetéséből gazdálkodott ki.
2014. július 4-augusztus 22.
A Szegedi Szabadtéri Játékok az újrakezdés 25. évfordulójára kivívta az „ország legnagyobb szabadtéri színháza” címet.
A 2014-es szezon a Zorba, a görög című balett-előadással indul, amelyet A csárdáskirálynő című operett, az Elfújta a szél című musical, Hasek klasszikus darabja, a Svejk, a Páratlan páros című bohózat, a Háry János című daljáték, a Szegedixie gála címet viselő zenés est, az Indul a bakterház című komédia, végül a Mamma mia! című musical követ.
Az érdeklődés és a jegyértékesítés bevétele időarányosan felülmúlja a korábbi évek eredményeit, a színházi szakember szerint ez részben a közönség kíváncsiságának tudható be, a nézők szeretnék látni a megújult fesztiválhelyszínt.
Harangozó Gyula, a fesztivál művészeti vezetője elmondta, az új technika különleges színpadi megoldásokat tesz majd lehetővé, melyet első ízben pénteken és szombaton láthat majd a közönség. A mobil színpad és technika arra is lehetőséget kínál, hogy a fesztivál produkcióival – például az évad legnépszerűbb előadásával, a Mamma Mia!-val – turnéra induljon.
