Sokan és sokszor elemezték művészetének sajátos látásmódját, novellái misztikus belső világát, keresték a személyiséget eluraló disszonancia és meghasonlás miértjét. Csáth Géza nevű zeneszerzőt azonban nem ismer a köztudat.
„Az abszolút zenésznek és a program-muzsikusnak fejlődése, pályája más és más. Az abszolút muzsikus már gyermekkorában a régi mesterek kottáin kotlik.”
Csáth Géza orvos, író, zenekritikus, a 20. század eleji magyar széppróza egyik megújítója Brenner József néven született 1887. február 13-án és 1919. szeptember 11-én halt meg. Csáth Gézáról viszonylag kevesen tudják, hogy szépírói tevékenysége mellett zenekritikusi munkássága is igen jelentős, korának egyik „nagy műveltségű, finom tollú” kritikusa volt, de említést érdemel zeneszerzői tevékenysége is (pl. Hamvazószerda című drámájához komponált zenét). Csáth zeneszerető és zeneértő családban nőtt fel, ő maga is zenésznek készült és csak a sikertelen Zeneakadémiai felvételi után döntött az orvosi pálya mellett.
„Nem tudom, hol olvastam, hogy Haydn a muzsika Dickense. Ez a mondás pontosan rámutat Haydnra. De rámutat még egy körülményre. A humor nem gyerekeknek való csemege.”
A muzsikához ezer szállal kötődő író, már gimnazista korában zenekritikákat, zenei tárgyú kisesszéket írt a Bácskai Hírlap számára. Fővárosi medikusként, pedig a Budapesti Napló, a Nyugat, a Huszadik Század, a Népszava, A Polgár, a Vasárnapi Újság és a Világ című periodikumok közölték zeneszerzőkről szóló írásait, kritikáit.
A zeneszerző Csáth Géza
Részlet a fülszövegből:
„Az elmúlt évtizedek során Csáth Géza irodalmi munkásságával, orvosi-pszichoanalitikai cikkeivel értékelő és értelmező tanulmányok egész sora foglalkozott. Sokan és sokszor elemezték művészetének sajátos látásmódját, novellái misztikus belső világát, keresték a személyiséget eluraló disszonancia és meghasonlás miértjét. Csáth Géza nevű zeneszerzőt azonban nem ismer a köztudat, pedig az író életének egyik leghívebb társa a muzsika volt. Barátok és pályatársak visszaemlékezései szerint remekül hegedült, zongorázott, sokat komponált, s írásaiból egyértelműen kiderül: kapcsolata a zenével különleges, különlegesen egyedi volt.
A művész hátrahagyott kompozícióinak jelentős részét napjainkban az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. A dalokat, hegedű- és zongoraműveket, kamaradarabokat, kísérőzenéket tartalmazó dokumentum-gyűjtemény a tragikusan rövid életpálya egészén átível: fellehetők benne a gimnazista-évek korai zsengéi, Ady- és Kosztolányi-versek megzenésítései, de számos, torzóban maradt „késői” kompozíció is. Kötetünk e páratlan értékű hagyatékra alapozva tárgyalja az író alkotóművészetének eddig feltáratlan fejezetét, zeneszerzői munkásságát, s foglalja jegyzékekbe a zenei életmű forrásait.”
2015. szeptember 23-án, szerdán 16 órakor kezdődik Csáth Géza író, zenekritikus (dr. Brenner József orvos) eddig ismeretlen alkotóművészi oldalát, zeneszerzői munkásságát összegző: Művészetek vándora – A zeneszerző Csáth Géza című kötet bemutatója. A Magyar Kultúra Kiadó (Győr) és az Országos Széchényi Könyvtár közös vállalkozásában megjelent kiadvány szerzője Kelemen Éva, a Zeneműtár munkatársa, Csáth hátrahagyott kompozícióinak gyűjteményi gondozója.
A programon a szerzővel, valamint a könyv mellékleteként megjelenő hangfelvétel összeállítójával, Elek Szilvia zongoraművész-íróval Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója beszélget. A program keretében az érdeklődők válogatást hallhatnak az író eddig ismeretlen kompozícióiból is.
Időpont: 2015. szeptember 23., szerda 16 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, VI. emeleti díszterem
Budapest, I. kerület, Budavári Palota F épület
