Czekelius Aurél hídépítő vezetése alatt épült a régi Erzsébet híd, a Ferenc József híd, valamint a komáromi Erzsébet, a pozsonyi Ferenc József, a tiszaújlaki Tisza,- a marosújvári Maros- és a puchói Vág-híd is.
Czekelius Aurél hídépítő mérnök, számos Duna-híd tervezője és építője 85 éve, 1927. november 14-én halt meg. 1844. október 5-én született a mai Románia területén található, egykor Krassó vármegyei Csiklovabányán. Középiskoláit a Temesvári Főgimnáziumban végezte, majd 1869-ben a budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Ezután a MÁV munkatársa lett és a máramarossziget-aknaszlatinai vasútépítésnél segédmérnökként helyezkedett el, 1873-tól a Margit híd építésénél segédmérnök, majd mérnökként dolgozott. A fiatal építész a hídépítési munkálatai alatt rengeteg gyakorlati tapasztalatot szerzett, az ötezer tonnás vasszerkezet darabjait Franciaországban gyártották, de a francia kivitelezők a magyar mérnökökkel együttműködve illesztették azokat a helyükre.
1876-ban a budapesti Északi összekötő vasúti híd építésénél kezdett dolgozni. 1881-ben kinevezték a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium Műszaki Tanácsának tagjává. Ezt a tisztségét 1889-ig töltötte be. 1885-89-ben középítési felügyelő, 1889-94-ben a minisztérium szerkesztési osztályának, 1894-1904 között a Kereskedelemügyi Minisztérium Duna-híd szakosztálynak a vezetője lett. Ennek az osztálynak köszönhető, hogy a dualizmus korában olyan sok híd épült és Budapest modern világvárossá fejlődött. Az Erzsébet híd megvalósítását 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el, a Ferenc József (ma Szabadság-)híd építésével együtt.
Czekelius Aurél irányítása alatt készültek az Erzsébet híd kiviteli tervei, melynek megépítése a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Az Erzsébet híd pesti hídfője körüli zsúfolt beépítés miatt a a Fővám tér és a Sáros (Gellért) fürdő közötti híd építése kezdődött előbb, 1894. szeptember 1-jén. Az Erzsébet híd láncaihoz hazánkban Czekelius használt először martinacélt és a láncszerkezet ötletes megoldásai is tőle származnak. Az Erzsébet híd az átadásakor és még további majdnem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna rekorder volt, ugyanis a két pillér közötti 290 méteres távolságával, mederpillér nélkül, ez a híd volt a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja. (1945 január 18-án a németek felrobbantották, helyére kábelhíd épült.)
Másik kiemelkedő munkája, Budapest legrövidebb hídja, a Ferenc József híd, melynek tervezése során ő vetette fel itthon először a folytvas felhasználásának szükségességét a híd szerkezetében. A kiviteli terveket Gállik István, Beke József és Jurkinyi Jenő készítette, az esztétikai kialakítás Nagy Virgil építész műve volt. A hídfőknél négy vámszedő ház épült, ezek közül a két pesti máig fennmaradt. Az ünnepélyes megnyitásra a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. október 4-én került sor Ferenc József jelenlétében, akiről elnevezték, és aki ekkor helyezte el a híres ezüst szegecset.
Vezetése alatt épült továbbá a komáromi Erzsébet, amely 1892-ben készült el a Duna két partját összekötő híd, mely lehetővé tette a bal parton fekvő Komárom és peremvárosa, a jobb parti Újszőny 1896-ban bekövetkezett egyesülését. A város 1920-as különválasztása óta Komáromot köti össze a Szlovákiához tartozó Révkomárommal (Komárno). A két Komárom között kicsivel feljebb külön vasúti híd ível át.
De Czekelius Aurélnak köszönhető a pozsonyi Ferenc József, a tiszaújlaki Tisza-, a marosújvári Maros- és a puchói Vág-híd is. Kiváló tervező volt, gyakorlati érzékkel, nagy munkabírással irányította a hídépítéseket. 1888-tól folyamatosan dolgozott hídépítési szabványterveken. Szívügyének tekintette, a megnövekedett közúti forgalomra való tekintettel, a nagy teherbírású fa-, kő-, tégla-, majd vasbeton hidakat tervezését.
1905-ben nyugdíjba vonult. Legkedvesebb munkaterülete az anyagvizsgálat volt, ezért 1910-14-ben elvállalta a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének elnöki tisztét. Hazánkban még ma is akad szép számban olyan híd, amely Czekelius keze munkáját dicséri.
