Reneszánszát élik a klasszikus művek átírása. A Jane Austen előtt tisztelgő projekt keretében egy skót krimiíró írhatja át az Emma 21. századi újraértelmezését.
„Emma Woodhouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, deríís természetű; már huszonegyedik évében járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte.” E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austen-hősnők közé méltán felsorakozó Emma regénye, hogy milyen kezdése lesz az új műnek, egy év múlva kiderül.
Alexander McCall Smith skót krimiírót kérték fel Jane Austen (1775-1817) egyik legjelentősebb műve, az Emma című regény 21. századi újraértelmezésére. Az edinburghi születésű McCall Smith szerint a csaknem 200 éve megjelent Emma az „angol regényirodalom egyik legprovokatívabb és legérdekesebb darabja”, a feladat éppen ezért „megtiszteltetés és kihívás” is egyben.
A 65 éves McCall Smith írta Az első női detektív iroda című, magyarul is megjelenti krimit. Emma-átiratával várhatóan egy év múlva ősszel ismerkedhetnek meg az irodalom szeretők.
A brit irodalom egyik legnagyobbjaként becsült Jane Austen műveit egy az írónő munkássága előtt tisztelgő projekt keretében dolgozzák fel. A kezdeményezés keretében felkért szerzőknek úgy kell kortárs köntösbe bújtatniuk a klasszikusnak számító műveket, hogy közben megtartják az eredeti regények cselekményét és szereplőit is. A pályafutása során megjelent összesen hat regénye közül a brit Joanna Trollope által adaptált Értelem és érzelem várhatóan októberben kerül a könyvesboltokba – olvasható a BBC honlapján.
Az Emma 1816-ban jelent meg, a mű a korabeli Angliáról fest ironikus képet, cselekménye különböző szerelmi bonyodalmakon keresztül vezeti végig az olvasót. Az események középpontjában három ifjú pár félreértéseken és viszályokon át győzedelmeskedő szerelme áll. A színtér, a környezet itt is ugyanaz, mint a többi Austen-regényben: vidéki angol úriházak, amelyek úgy élik derűsnek és kiegyensúlyozottnak látszó életüket, mintha az országnak semmi köze sem volna a Csatorna túlsó oldalán dúló napóleoni háborúkhoz. De a szereplők újszerű érzékenységén, társadalmi komédiájuk apró mozzanatain mégis érezni, hogy a világ épp változófélben van körülöttük.
Austen alig egy évvel élte túl utolsó regényének megjelenését: 1817-ben, mindössze 42 évesen, Addison-kórban halt meg.
A regényt korábban már többször adaptálták filmre, a mű alapján készült a modern környezetben játszódó Spinédzserek című vígjáték is 1995-ben.
