Western-klasszikusok mozivásznon – Ennio Morricone, a számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző emlékére.
Hétfőn érkezett a szomorú hír, amely a filmszakmát és a mozirajongókat egyaránt megrázta: elhunyt Ennio Morricone Oscar-, Grammy- és Golden Globe-díjas olasz zeneszerző, a filmzene történetének legismertebb és legnagyobb hatású alakja.
Morricone pályája során több mint félezer filmhez, köztük számtalan kultikussá vált alkotáshoz komponált zenét. Ezek közül a legismertebbek a westernfilmekhez írt zenéi, köztük az Egy maréknyi dollárért (1964), Pár dollárral többért (1965), A Jó, a Rossz és a Csúf (1966), a Volt egyszer egy Vadnyugat (1968) örökzöld dallamai.
Sergio Leone western-klasszikusai Morricone felejthetetlen filmzenéjével és Clint Eastwood, Lee Van Cleef illetve Claudia Cardinale, Charles Bronson, Henry Fonda briliáns játékával, a gyönyörűen fényképezett, extra-szélesvásznú látványvilággal és a jellegzetes atmoszférát megteremtő hosszú snittekkel a mai napig a műfaj etalonjának számítanak, filmrajongók generációi számára testesítik meg a nagybetűs moziélményt.
Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Ennio Morricone munkássága előtt tisztelegve a következő napokban két budapesti filmszínház is műsorára tűz western-klasszikusokat, digitálisan felújított képpel és újrakevert hanggal, magyar felirattal.
Július 11-én szombaton 18:00 órakor a XV. Pólus Mozi „Klasszik” filmklubjának nagytermi emlékvetítésén egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat teljes hosszúságú, 165 perces változata, a Corvin Moziban pedig július 16-tól kezdve limitált vetítéssorozatban, két héten át minden nap műsoron A Jó, A Rossz és a Csúf, a filmtörténeti klasszikusok mozibemutatójára specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Volt egyszer egy Vadnyugat
(C’era una volta il West) színes, feliratos, olasz-amerikai western, 165 perc, 1968 (16)
Az egykori örömlány, Jill McBain postán keresztül megy férjhez, ám mire a vadnyugati kisvárosba érkezik, Frank és bandája legyilkolja családját. Kiderül, hogy nagyszabású telekspekuláció áll a gyilkosságok hátterében, Frank megbízója akarja fölvásárolni a környék telkeit. A nyomorék üzletember számításába azonban hiba csúszik. Először is, a gyönyörű özvegyasszony a történtek ellenére ragaszkodik a birtokához. A másik, hogy Jill oldalán Harmonika, a mexikói félvér, és Cheyenne, a szökött bandita személyében felbukkan két titokzatos figura.
A Jó, a Rossz és a Csúf
(Il Buono, il brutto, il cattivo) olasz-spanyol-NSZK western, 155 perc, 1966 (16)
A polgárháború idején sajátos módját választja a pénzkeresetnek a mexikói Tuco és társa, Joe, akit Szőkének neveznek. A Tuco fejére kitűzött vérdíjak begyűjtéséből élnek. Szőke leszállítja a banditát a seriffnek, majd megmenti az akasztófától. Azután jöhet a következő város. Az üzlet virágzik, ám a két fickó összemarakodik az osztozkodásnál. A sivatagban egy kirabolt pénzszállító kocsira bukkannak, ám amikor Tuco le akar számolni társával, kiderül, hogy a haldokló tiszt elmondta Szőkének, hol rejtették el az aranyat. Tuco így kénytelen megint társulni Szőkével, ám az arany utáni hajszába a brutális Angyalszem is bekapcsolódik.
„Ez az egyetlen jelenet, amiről nem tudom elképzelni, hogy valaha túl tudnám szárnyalni” – mondta Quentin Tarantino A Jó, a Rossz és a Csúf fináléjáról. Ezeknek az emlékvetítéseknek a filmzene mestere előtti főhajtás mellett nem titkolt szándéka, hogy a mai kor filmrajongói is ott láthassák a mozitörténet örökzöld alkotásait, ahová alkotóik eredetileg is szánták őket: a mozivásznon.
Ennek szellemében a Pólus Mozi „Klasszik” filmklubjában további filmek is visszakerülnek egy-egy estére a nagyvászonra a következő napokban, köztük A dolog (1982) John Carpentertől – amelynek hátborzongató zenéje szintén Morricone nevéhez fűződik –, James Cameron 1991-es klasszikusa, a Terminator 2 – Az ítélet napja, az Apokalipszis most – A végső vágás (1979) és A keresztapa 2. (1974) Francis Ford Coppolától, valamint Robert Zemeckis kultikus trilógiája, a Vissza a jövőbe 2. (1989) és 3. (1990) része.