Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából verszarándoklat indul szombaton a szerbiai Borból a magyarországi Abdáig.
Radnóti Miklós költő 1909. május 5-én született Budapesten, szülei évszázadok óta Magyarországon élő izraelita vallású családból származtak. Az 1940-es évek politikai viszonyai és származása miatt barátai kérték, hogy hagyja el az országot. Ugyancsak hívták külföldi barátai is. De ő nem ment. 1940-ben, majd 1942-ben is behívták munkaszolgálatos katonának. 1944-ben a harmadik munkaszolgálatából már nem tért vissza.
Radnótit 1944 júniusában vitték el Borba munkaszolgálatra, ahonnan a Lager Heidenau foglyaként néhány hónappal később a szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok közeledése miatt erőltetett menetben vezették 3200 társával együtt Németország felé. A költő Borban és útközben több verset is írt, egyebek mellett a Razglednicákat, a Hetedik eclogát, a Levél a hitveshez című költeményt, valamint az Erőltetett menet című verset. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé, a már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál 1944. november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Halálának körülménye, mind a mai napig vizsgálat tárgya, illetve heves viták folynak arról, hogy Radnótit és a vele együtt kivégzett 21 munkaszolgálatost nyilasok vagy német katonák, esetleg nyilas keretlegények és németek közösen végezték ki.
Verszarándoklatot szerveznek Radnóti Miklós emlékére
A zarándoklat a tervek szerint szeptember 24-én ér véget, amikor Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi „versvándor” és 3200 társa 800 kilométer megtétele után Abdára, Radnóti Miklós halálának feltételezett helyszínére érkezik. A résztvevők 650 kilométert gyalogolnak, Mohács és Szentkirályszabadja között pedig vonattal utaznak, ugyanis ezt a távot a munkaszolgálatosok vagonokba zárva tették meg.
A zarándoklat Szerbián, Horvátországon és Magyarországon keresztül, összesen csaknem 100 településen halad át, Tóth Péter Lóránt mindenhol Radnóti Miklós verseit szavalja majd, köztük 15 helyszínen a „…lélek vagyok, élni szeretnék!” című monodráma előadásával emlékezik a költőre és a háború névtelen áldozataira. Egy-egy helyszínen az előadáson kívül a helyi szervezők emléktábla-avatással, koszorúzással, emlékműsorokkal is megemlékeznek Radnóti Miklós tragikus sorsú költőről és sorstársairól, a többi ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatosról.
A szerbiai bányavárosnak, Bornak Magyarország 1979-ben Radnóti-szobrot ajándékozott, ám a 600 kilogrammos, bronzból készült emlékművet 2001-ben ellopták. 2004-ben új szobrot állítottak Radnóti Miklósnak, amely azóta is a kelet-szerbiai városban van.
A zarándoklat fővédnöke Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, védnöke Szili Katalin miniszteri megbízott, Jerasz Anikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Vicsek Annamária, a szerb oktatási tárca államtitkára.
Markovics Annamária
