Egy hely, mely ma is botrányos, extravagáns, erotikus, művészi és szenvedélyes. Egy hely, mely a kánkán bölcsőjének számít. Egy hely, mely valódi sztároknak adott otthont. A Toulouse-Lautrec által megfestett mesés világ, a párizsi Moulin Rouge 125 éve ejti rabul a látogatókat.
A francia kánkán bölcsőjének számító párizsi Moulin Rouge idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A legrégebbi francia varietészínház a válság ellenére kitűnő egészségnek örvend. Párizs nemzetközileg legismertebb lokálját, a Vörös Malmot két francia artista impresszárió, Joseph Oller és Harold Zidler nyitotta meg 1889. október 6-án, és a különleges, erotikus, ugyanakkor akrobatikus képességeket igénylő és magas művészi színvonalat nyújtó varietéműsoraival szempillantás alatt a párizsi élet központi helyévé vált a szórakozóhely. A Moulin Rouge azóta túlélt két világháborút, több tűzvészt, tulajdonosváltásokat, művészeket, táncosokat és nézők et, a divat változásait.
„Mindent felülmúlt azonban az éjszakai Párizs látványa: a Montmartre kabaréi, a Moulin Rouge forgó vörös vitorlái (híres táncosnőjének, La Goulue-nek az alakját Henri Toulouse-Lautrec többször is megörökítette) – olvashatjuk a 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914 című kötetben. – A Folies Bergéres-ben és a Moulin Rouge-ban előadott fergeteges francia tánc, a kánkán a Belle Époque jelképévé lett.”
Toulouse-Lautrec híres plakátjain és festményein egy hűséges barátot, a táncosnő Jane Avrilt fedezhetjük fel, sőt az arcképét is megfestette: ezeken magányosnak, titokzatosnak tűnik, egész másnak, mint a tollboák és frufruk világában. Miért pont Jane Avril? Más táncosnők, mint Louise Weber, művésznevén La Goulue (a Falánk) vagy Nini les-Pattes-en-l’air szintén sztárok voltak a maguk idejében, de mindegyik közül Jane volt a legtitokzatosabb. Egy robbanószer után Mélinite-nek vagy Őrült Jane-nek becézték. A Moulin Rouge abban is segítette a táncosnőt, hogy sorsa több művésszel is összehozta: Picassóval, aki négy rajzot készített róla, Alfred Jarryvel, az Übü király szerzőjével és Oscar Wilde-dal is. Még Ady Endre is megfordult a Moulin Rouge-ban, igaz nem minden elégedettséggel.
„Mostanáig azt hittem, hogy Franciaországban vagyok, az udvariasság országában, még ha a Moulin-Rougeba megyek is. Ön megvárakoztatott ma piszkos folyosóján, ahol el kellett tűrnöm szolgájának szemtelenségét. Én megkövetelem mindig és mindenkitől a kötelező udvariasságot, még azoktól is, akik nem tartanak igényt arra, hogy úriembernek tartsák őket, mint ön is, a Moulin Rouge titkára. Elégtételt fogok venni magamnak, amely megillet engem.
A tisztelet legkisebb jele nélkül, Ady Endre, a nemzetközi sajtóegyesület tagja.” Ady Endre a Moulin Rouge titkárának. (Párizs, 1904. december)
A mulatót még ma is az az eredeti, csillogó strasszos, tollas francia revü fémjelzi, amit Misstinguett és Joséphine Baker teremtett meg. Előbbi viselte elsőként azt a hatalmas fejdíszt, amely ma Párizstól Las Vegasig a „showgirlök” viseletéhez tartozik és ő volt az első sztár, aki a lépcső tetején jelent meg és lelépdelve fogadta a partnerek és a közönség hódolatát. Sokan a botrányos tánc, a kánkán híre miatt voltak kíváncsiak a mulatóra, ahol később fellépett Marlene Dietrich, Édith Piaf – aki 1944-ben itt mutatta be Yves Montand-t -, Maurice Chevalier.
A Moulin Rouge-ban a II. világháború alatt, a német megszállás alatt is „nagy” élet folyt, a fennmaradt fotókon a német tiszteket utánozhatatlan eleganciával öltöző francia nők veszik körül, akik jóképű germán partnereik oldalán elégedetten bámulnak a ma múzeumban őrzött fényképészek lencséjébe. Az 1950-es évektől a szórakozóhelyen megfordult Elvis Presley, Buster Keaton, Charles Aznavour, Liza Minnelli, Ella Fitzgerald és Ray Charles, Ginger Rogers és Frank Sinatra. A nézők között gyakran felfedezhették Salvador Dalít és Galát, Ringo Starrt vagy akár George Michaelt.A kritikusok szerint Gábor Zsazsa az 1952-ben forgatott Moulin Rouge-ban árult mutatott fel színészi tehetségéből. Az 1990-es években La Toya Jackson is és a showbiznisz sok más világhírű szereplője.
A Moulin Rouge
A Montmartre aljában, a Pigalle téren található kabaré 900 férőhelyes nézőterének 97 százalékos a kihasználtsága: az év 365 napján minden este két showműsor látható, 9 és 11 órakor. A Moulin Rouge – ahol évente 630 ezren fordulnak meg – az Eiffel-torony, a versailles-i kastély és a Disneyland Paris mellett a leggyakrabban fotózott francia turistalátványosságok közé tartozik.
A legendákkal ellentétben a párizsi kabarék és köztük a Moulin Rouge – vacsorával együtt fejenként 150-200 euróba kerülő – varietéműsorainak közönsége ötven százalékban még mindig francia. A külföldi turisták nagyobb, szervezett csoportokban érkeznek, hogy lássák a 14 országból származó táncosok által előadott hagyományos műsort. A legtöbben Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból jönnek.
A 450 főt foglalkoztató varietészínház tavalyi forgalma elérte a 65 millió eurót (20 milliárd forint). A mulató egyébként a világ legjelentősebb pezsgőfogyasztója: évente 240 ezer üvegnyit rendelnek a nézők.
A mulató híres kánkántársulatának német származású alapítója, Dorothea Haug után csak Doriss-lányoknak nevezett hatvan táncosnő mindegyike klasszikus táncot tanult és legalább 175 centiméter magas. Színpadi kísérőik, a húsz Doriss-fiú és a revükben fellépő tucatnyi erőművész, akrobata és zsonglőr pedig legalább 185 centiméter magas.
A mulató évente több szereplőválogatást is tart, amelyekre tucatjával érkeznek a jelöltek a világ minden tájáról, és ahol Janet Pharaoh balettmester válogatja ki a jövőbeni Doriss-táncosokat.
A Moulin Rouge Toulouse-Lautrec festményeiről ismert hatalmas színpadán évek óta látható a 8 millió euró költségvetésű Féerie (Tündérvilág) című kétórás revü, amelyben paradicsommadarak, erotikus bohócok és más képzeletbeli alakok tűnnek fel öt valódi óriáskígyó társaságában, egy 40 tonnányi vizet tartalmazó óriásakváriumban.
A revü jelenetei a kormányzó báljától egy hindu templomon át Párizs felszabadításáig invitálják a nézőket, valamennyi történet a szerelmet ünnepli. Az előadás – mint mindegyik revü – csúcspontja azonban a hagyományos kánkán a kiabálások ritmusára végrehajtott láb- és szoknyaemelésekkel, spárgázásokkal.
