120 éve, 1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok vagy A paeoniai vojvoda című színművével nyílt meg a Vígszínház Budapesten.
Budapest első magánszínháza az osztrák Fellner és Helmer cég neobarokk tervei szerint épült a Lipót (ma Szent István) körúton. (Ugyanők tervezték többek közt a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat is.) Ez volt a negyedik pesti színház az Astoriánál álló régi Nemzeti, az Erzsébet körúti Népszínház (a későbbi, felrobbantott Nemzeti) és az Operaház után.
A Báthori utcai, utolsó német teátrum 1889-ben leégett, és emiatt új ingyen telket kért a fővárostól. Ezen felháborodva, Fekete József, a Magyar Salon szerkesztője és Silberstein-Ötvös Adolf színikritikus mozgalmat indított a német színjátszás kiszorítására, s egy új kőszínház létesítésére.
Először a mai Royal Szálló helyét foglalták le, a később megalakult Vígszínház Egylet végül a jelenlegi telket vásárolta meg. Itt egy sörkert állt, amelyet gőzmalmok, fatelepek, ócskapiacok és lebujok vettek körül, két héttel a színháznyitás előtt olyan volt a környék, „mint egy amerikai gyarmatváros keletkezése első napjaiban”.
Az építkezés 1895. április 3-án indult, a ház szeptember 24-re került tető alá, az olvasópróbákat 1896. április 2-án kezdték. Az április 30-i főpróbán előkelő közönség jelent meg. A király a május 6-i előadást nézte meg, illetve aludt el rajta, majd a szünetben távozott. Jókai műve egyébként megbukott, és egy ideig úgy látszott, hogy a színház is erre a sorsra jut: a millenniumi kiállítás sokakat vont el a színháztól, az első két év veszteséget hozott.
A színház első igazgatója, Ditrói Mór Kolozsvárról jött Pestre. A társulatnak az idők során tagja volt Varsányi Irén, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Frida, majd később Jávor Pál, Darvas Lili, Muráti Lili, Somlay Artúr, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Ráday Imre, Ajtay Andor és Páger Antal. 1921-ben a színház részvénytöbbsége amerikai kézbe került, az igazgató Jób Dániel lett.
A színház a könnyed, léha, franciás szellem otthonának indult, szemben a dagályos, kosztümös, „nemzetis” modorral, de később a magyar színjátszás fontos műhelye lett. Innen indult a korszerű színház, itt játszottak először hétköznapi ruhában, természetes hangon és életszerű helyzetekben, de itt született meg a modern magyar polgári dráma is. A Vígből indult a világhír felé Molnár Ferenc, a 20. század elején itt aratta sikereit Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő, Lengyel Menyhért és Herczeg Ferenc, a két háború közt Hunyady Sándor.
Közben a környező Lipótváros beépült, a tehetős polgárság városrésze lett. A Vígszínház játszott először Csehov-sorozatot és számos fontos külföldi szerzőt. Budapest ostromakor az épület megsérült, a társulat Jób Dániellel a Nagymező utcában, a mai Tháliában folytatta. A házat 1951-re építették újjá, attól kezdve 1961-ig Magyar Néphadsereg Színháza néven működött. Kamaraszínháza, a Pesti Színház 1967-ben nyílt meg a Váci utcában. A színház a hetvenes-nyolcvanas években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel (Képzelt riport…, Harmincéves vagyok, Jó estét nyár, jó estét szerelem, Kőműves Kelemen, A padlás) vonzott magához új közönségréteget.
1993. április és 1994. július között a színházat teljesen felújították: a kétmilliárdos beruházás során a színházépület külsőleg is megújult, belső berendezését is kicserélték, a színpad a legmodernebb technikát kapta. Az épület egy 100 férőhelyes stúdiószínházzal bővült, így a színház három játszóhelyén már összesen 1700 néző foglalhat helyet.
A Vígszínház legendás direktorai közé tartozott Várkonyi Zoltán, aki 1961 és 1979 között igazgatta az intézményt, valamint Horvai István (1979-85), Marton László (1987-2009). 2009-től a Kossuth- és Jászai Mari-díjjal is kitüntetett kiváló színésznő, Eszenyi Enikő az igazgató.
Vígszínház – 120 éves és még mindig fiatal
120 évesek lettünk! Ünnepelje velünk Ön is a Vígszínház születésnapját! Május 1-jén egy különleges esttel zárjuk az ünnepi programokat, amelyen budapesti, vidéki és határon túli színházak nagyszerű külföldi és hazai művészei köszöntik a Vígszínházat. 120 évvel ezelőtt néhány lelkes budapesti művészetszerető magánember kezdeményezésére a város polgárai összegyűjtötték a pénzt, amelyből egy elhagyatott, mocsaras vidéken épült fel a Vígszínház, amely ma Budapest egyik legszebb épülete és Magyarország legnagyobb kőszínháza.
Május 1-jén egész nap a 120 éves Vígszínházat ünnepeljük
13 óra 30 perctől nagyszerű képzőművészek és vígszínházi művészek festik körbe a színházat. Velünk lesz Bata Éva, Benedek Mari, Dengyel Iván, ef Zámbó István, Horgas Péter, Kentaur, Mazzag István, Nemes Anna, Szilágyi Csenge, Szüts Miklós, Tahi Tóth László, Tóth József, Töttös Kata és Wahorn András is.
15 órától társulatunk művészei Presser-dalokkal készülnek, és egy önfeledt hangulatú koncertre várnak mindenkit a Ditrói Mór utcába. Felcsendülnek a jól ismert slágerek, lesz Kék asszony, Miénk itt a tér, Ugye mi jó barátok vagyunk, Neked írom a dalt, Nem adom fel, Rozsdás szög, valamint A padlás, a Túl a Maszat-hegyen és a Jó estét nyár, jó estét szerelem dalai.
A különleges programok a 19 órakor kezdődő esttel zárulnak. Igazán rendkívüli élményben lehet része, ha ellátogat hozzánk. A Vígszínház művészei mellett színpadra lép Almási Éva, Antal Csaba, Ascher Tamás, Bálint András, Bányai Mirjam Léna, Benedek Miklós, Bercsényi Péter, Bereményi Géza, Bíró Kriszta, Blazsovszky Ákos, Bodó Viktor, Bogdán Zsolt, Bretz Gábor, Czár Gergely, Cseke Péter, Csizmadia Tamás, Csuja Imre, Dallos Erika, Darvas Ferenc, Debreczeny Csaba, Derzsi János, Dés László, Diana Mórová, Dobri Dániel, Domán Dalma, Ellinger Edina, Epres Attila, Esterházy Fanni, Fehér Anna, Ficza István, Fila Balázs, Földesi Milán, Galambos Erzsi, Gálffi László, Hoffer Károly, Hunyadkürti György, Jakus Szilvia, Jordán Tamás, Juronics Tamás, Kákonyi Árpád, Katonka Zoltán, Kentaur, Kéry Kitty, Kocsis Judit, Komlósi Ildikó, Kornis Mihály, Kováts Adél, Kricsár Kamill, Lábodi Ádám, Láng József, László Zsolt, Lázár Egon, Létay Dóra, Lippai László, Mácsai Pál, Márkó Eszter, Marton László, Máthé Zsolt, Matkovics Norbert, Mazura János, Mészáros Márta, Mórocz Adrienn, Nádas Péter, Nagy Nikolett, Nagy Péter, Nemcsák Károly, Oberfrank Pál, Ömböli Pál, Pogány Judit, Réti Anikó, Reviczky Gábor, Rudolf Péter, Sándor Pál, Spiró György, Szász János, Szikora János, Szóka Roland, Szöllősi Krisztina, Tarlós István, Tordy Géza, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Ujréti László, Valló Péter, Wagner-Puskás Péter, Znamenák István, Zöld Csaba, Zsadon Flóra, Zsótér Sándor, valamint a TÁP Színház művészei és a Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatói.
