„Nem szoktam üzenni. Kérdéseket teszek fel, szándék szerint minél őszintébben és egyértelműbben. Folyamatokat, társadalmi pillanatokat mutatok fel” – vallja Alföldi Róbert, Az Őrült Nők Ketrece c. darab rendezője.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Több mint egy éve telt házas előadásokkal fut a Margit körúti Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád közös produkciója, Az Őrült Nők Ketrece, amely augusztus 30-ától ereszti újra szabadjára a madárkákat. A sikerpárost alkotó rendező, Alföldi Róbert és főszereplő, Stohl András mellett a tánckar legsokoldalúbb egyénisége, Kerekes Kristóf enged betekintést a kulisszák mögé.
A középkorú homoszexuális párról szóló francia filmkomédia, Az Őrült Nők Ketrece Broadway-adaptációjának magyar változata immáron több mint egy éve szegezi a közönséget az Átrium Film-Színház székeibe.
A humoros helyzetekben, mély érzelmekben és fülbemászó dalokban bővelkedő darab rendületlen sikerét – a hálás témán és a szerencsés csillagzat alatti születésen túl – egy különleges recept adja: az Alföldi Róbert-Stohl András-páros szakmailag nagyszerű együttműködése, a méltán népszerű színész lenyűgöző alakítása, az összhangban játszó szereplőgárda, no, meg persze, az örökkön örökké fiatalon tartó tánc és zene.
A második évad augusztus 30-ai indulása apropóján egy pár percre bekukkanthattunk a kulisszák mögé, ahol már lázas munka folyt annak érdekében, hogy az új vagy már sokadik alkalommal visszatérő, nagyérdemű publikum mesés órákat töltsön a La Cage aux Folles-ban.
A darab jelentőségéről a rendező, Alföldi Róbert szolgál némi háttér-információval.
Stohl Andrással sokadig alkalommal dolgoztok együtt, a csillagok közé katapultálva egy újabb darabot. Mi ennek a megállíthatatlannak tűnő sikersorozatnak a „titka”?
Hogy minden feltétel nélkül bízunk egymásban, hiszünk a másikban, tiszteljük a másik tudását, tehetségét. Azt hiszem, valami nagyon mély, az évek alatt kialakult szeretet is az alapja ennek a közös munkának.
A drámai pillanatok és a helyzetkomikum dinamikus, jól megkomponált hullámzásán túl, a tőled megszokott módon, az emberi lélek, az érzelmek mély és szinte kézzel fogható kifejezése, a minden érzékszervre egyszerre ható katarzis kap döntő hangsúlyt. Mi az a különleges adalékanyag, amitől nemcsak életre kel Az Őrült Nők Ketrece, hanem olyannyira ízletessé teszi azt, hogy 70 előadás után is rendületlen népszerűségnek örvend?
Semmiféle trükk nincs. El kell olvasni egy darabot, figyelni a szituációkra, és nem kell különbséget tenni kvázi könnyű és drámai műfaj között. Az alapvető amúgy, hogy legyen alapvető belső szenvedélyes szándék, hogy az adott darabot miért mutatjuk be.
A nyilvánvaló szórakoztatás és az alapvető társadalmi feszültségeket oldani képes tolerancia mellett milyen üzenet(ek)et rejt a nem csak a madárkáktól légiesen könnyednek tűnő, valójában igen összetett adaptáció?
Nem szoktam üzenni. Kérdéseket teszek fel, szándék szerint minél őszintébben és egyértelműbben. Folyamatokat, társadalmi pillanatokat mutatok fel. Az üzenetet mindenkinek magának kell megtalálnia.
Aigner Iván
