Világszerte kevés szerző örvend akkora tiszteletnek és népszerűségnek, mint Jane Austen, népszerűsége mit sem hanyatlik, generációk olvassák újra és újra klasszikussá vált regényeit. Nemrég napvilágra került egy eddig ismeretlen ceruzarajz az írónőről.
Új oldaláról ismerhetjük meg Jane Austent. Az eddig ismert, 18. századi írónőt ábrázoló portrék után most napvilágra került egy ceruzarajz, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy valószínűleg Austenről készült – olvasható a Hvg.hu-n a brit Telegraph-ra hivatkozva. A rajz hitelességét alátámasztó szakértői véleményre még várni kell, de az biztos, hogy a nemrég előkerült kép különbözik az írőnőről fennmaradt portréktól.
A Jane Austenről fennmaradt rajzok egy frivol és magányosságot árasztó nőt ábrázolnak, ami szöges ellentéte annak a bátor, éleseszű és a 18. században különcnek számító nőideálnak amely Austen számos regényében központi szerepet kap. Többek között a Büszkeség és balítélet Lizzy-je vagy az Emma címszereplője is ezt a nőképet testesíti meg. Egy eddig ismeretlen ceruzarajz viszont Paula Byrne Austen-kutató szerint Austen eddig rejtve maradt vonásaira világíthat rá – írta a brit Telegraph Online.
Az írónő élete állandó témája a kort vizsgáló irodalmároknak és a történészeknek; folyamatos tárgya a kutatásoknak.
Nemrég publikálták azt a feltevést is, miszerint Austen 1817-ben, 41 éves korában bekövetkezett halála körülményei némi rejtéllyel bír, ami különböző feltevéseknek ad okot. A detektívregényeket író Lindsay Ashford szerint Austen korai halálát mérgezés okozta. Mindeddig a szakértők nem tudták kideríteni, pontosan mi okozta halálát, bár elterjedt nézetek szerint rákban vagy Addison-kórban szenvedett. Ashford viszont azzal állt elő, hogy az írónő arzénmérgezésben hunyt el. Ashford meglepő elméletét az Austen levelezésében talált utalásra alapozza
A most megtalált portré-rajzot az ismert Austen-életműkutató, Paula Byrne fedezte fel: elmondása szerint férje vásárolta egy aukción. Byrne a Christmas Radio Timesnak kifejtette, hogy a legismertebb kép Austenről csalóka, idealizált: csinosnak, de búsnak festi le az írónőt. Egy illedelmes aggszűzet láttat, aki ügyesen forgatta ugyan a pennát, de élete árnyaival nem boldogult. Az írónőről 1870-ben megjelent önéletrajzi kötet borítóján ez a kép látható. (A visszaemlékezést unokaöccse írta.) Az egyetlen, valósághű rajzot Austenről nővére, Cassandra rajzolta 1810-ben.
Az új portré, melyet a Telegraph is közölt, ennél jóval többet árul el az írónőről, legalábbis Byrne szerint, aki azt vallja, hogy egy magabiztos, életét saját maga irányító, profi nő látható a képen. Jelenleg a BBC szakértői gárdája vizsgálja a kép eredetiségét, de Byrne-nek nincs kétsége, hogy egy szenzációs Jane Austen-portréra bukkant.
Szerinte a modell kilétének csalhatatlan bizonyítéka a jellegzetesen hosszú és egyenes „Austen-orr”, amely az írónő apjáról és bátyjáról készült családi portrén is szembeötlő. Ma már az is biztos, hogy a rajz hátterében lévő épület nem az eddig vélt Westminster apátság, hanem a Westminster-i Szent-Margit templom. Byrne könyve 2013-ban jelenik meg, Az igazi Jane Austen címmel.
Cultura.hu / Hvg.hu
