Az Országos Széchényi Könyvtár Fotóterében száznégy, eddig kevéssé ismert felvétel idézi fel Jókai Mór drámaírói örökségét és a 19. század végi magyar színjátszás aranykorát – színészlegendákkal, jelmezes portrékkal és a korabeli színházi élet kulisszatitkaival.
Jókai Mór színházi öröksége képekben – 104 ritka fotó
Új, különleges válogatással gazdagodott az Országos Széchényi Könyvtár Fotótér elnevezésű online tartalomszolgáltatása: a Jókai-emlékév alkalmából száznégy Jókai Mórhoz és színházi munkásságához kapcsolódó fényképet publikált.
A Fotótér a nemzeti könyvtár folyamatosan bővülő felülete, amely reprezentatív kínálatot nyújt az intézmény csaknem hatszázezer darabos fényképgyűjteményéből.
Jókai Mór regényei és publicisztikai életműve mellett több mint harminc drámai alkotás – tragédia, színjáték, népszínmű, ünnepi alkalmakra írt színmű és drámai prológ – szerzője is; műveiből számos dramatizálás, sőt operalibrettó készült. A most közzétett, száznégy darabból álló fotóanyag a XIX. századi magyar színjátszás világába vezet, és az MNMKK OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának gazdag gyűjteményéből válogatott, Jókaihoz kapcsolódó legkorábbi fényképeket tárja a nagyközönség elé.
A fotók egyik része Jókait ábrázoló portré; köztük felfedezhető több azonos felvétel is, amelyek dedikációjukban különböznek. Az ajánlások színészekhez és színházi vezetőkhöz szólnak, akik Jókai-darabokban vagy színpadra állításukban játszottak szerepet – így például Vízvári Gyulához (Fekete vér), Vidor Pálhoz (A bolondok grófja), Krecsányi Ignáchoz (Helvila), Festetics Andorhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához (Fekete vér). Krecsányi nevéhez további két ősbemutató is köthető: A gazdag szegények (1893) és A kőszívű ember fiai színpadi adaptációja (Keresd a szived, 1896). A válogatásból nem hiányozhat Jókai két színésznő felesége, Laborfalvi Róza és Nagy Bella portréja sem.
A másik nagy egység a jelmezes portrék és szerepképek sora, amelyek a Jókai-színművek budapesti, kolozsvári és pozsonyi előadásait idézik fel. A képek 1904 előtt készültek, így a fotókon olyan művek és adaptációk jelennek meg, amelyek Jókai életében vagy nem sokkal halála előtt kerültek színpadra. A Nemzeti Színház Az arany ember előadásainak dokumentumai különösen figyelemreméltók az 1902-es felújítás Noémijét, Ligeti Juliskát ábrázoló fotótól egészen Márkus Emília 1884-es szerepformálásáig.
Külön színháztörténeti érdekesség, hogy a gyűjteményben fennmaradtak a budapesti ősbemutató és az alig két hónappal későbbi kolozsvári premier szinte teljes szereplőgárdájának fényképei.
A fotókon a korszak olyan jeles színészei és színésznői láthatók, mint Újházi Ede, Nagy Imre, Náday Ferenc, Fáy Szeréna, Szathmáryné Farkas Lujza, Ecsedi Kovács Gyula, Gerő Lina, Szentgyörgyi István és Medgyaszay Evelin.
Egy különleges, 1899-ben készült felvétel pedig a Fekete vér pozsonyi előadásából örökíti meg a fiatal Hettyey Arankát, aki később a Nemzeti Színház tragikájaként vált ismertté.
A Jókai-emlékévhez kapcsolódó gazdag képanyag nemcsak a kutatók, hanem a magyar színháztörténet és Jókai irodalmi öröksége iránt érdeklődő nagyközönség számára is páratlan lehetőséget kínál: bepillantást enged a XIX. század végi magyar színpad világába, és közelebb hozza a dráma műfajában is maradandót alkotott szerzőt.
Fotók: MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Fotótár
