„Hiszem, hogy a könyveim valóságosan tanítanak” – vallja az orvoskrimik mestere, Robin Cook, aki az elsők között írt tabunak számító orvosi témákról.
1940. május 4-én ünnepli születésnapját Robin Cook, az orvosi krimi koronázatlan királya, a Kóma című regény szerzője. A mindössze hat hét alatt írott krimi 11 millió példányban kelt el és villámgyorsan meg is filmesítették, írója egy csapásra ismert és gazdag lett. Cook lendülete azóta sem csökkent, három évtized után is ő uralja az orvos-krimi műfaját.
Orvosból bestselleríró
New York-ban született, a Columbia egyetemen szerzett diplomát, tanulmányait a Harvardon fejezte be. Egyetemi évei alatt éjszakánként a vérgáz-laboratóriumot vezette, pénzkeresetként vért vett vagy a laboratóriumi állatok ketrecét pucolta, a folyamatos éjszakázástól csontsoványra fogyott. Az itt szerzett élmények visszaköszönnek műveiben, sok éjszakai üldözéses jelenet idézi fel a szövevényes útvesztőkkel tarkított épületegyüttesek hátborzongató világát.
A munkamániás orvos előtt szélesre tárult a világ, amikor a Cousteau Társaság őt kérte fel dél-franciaországi laboratóriumának vezetésére. Itt szeretett bele a búvárkodásba, amely életre szóló szenvedélye lett, amikor behívták a hadseregbe, mélytengeri búvárnak képezték ki – tapasztalataival később a Szöktetés című regényében szórakoztatta olvasóközönségét. Írásba egy hosszú és unalmas tengeralattjáró-őrjáraton fogott. A haditengerészetnél szerzett tapasztalatok ma is visszaköszönnek regényeiben.
Első könyve, az 1972-ben megjelent A gyötrelem éve a saját bőrén tapasztaltak alapján mutatja be a medikusnövendékek gyakornoki évét. A regény nagyobb részét szolgálat közben, egy tengeralattjárón írta.
Első sikerkönyve, a Kóma 1977-ben jelent meg, ennek megírásakor a szórakoztatás mellett leginkább az motiválta, hogy hasznos orvosi ismeretekkel lássa el közönségét. A Kóma megalapozta azt a hírnevet, amely ma is töretlen. A regényből nem sokkal később film is született, mely szintén nagy sikert aratott.
A Kóma után szinte minden évben újabb krimivel örvendeztette meg rajongóit, a Járvány, a Mutáció, a Műhiba, az Életjel, a Vakság, a Végzetes megoldás, a Haláltusa, a Halálos kockázat, a Ragály, a Kromoszóma, a Méreg című regényei sorra ostromolták a New York Times bestsellerlistájának csúcsait.
Cook az orvosi pályával sem hagyott fel, bár saját bevallása szerint hosszú időbe telt, amíg megbarátkozott a gondolattal, hogy orvos. Könyvei elsősorban szórakoztató regények, melyekben sikeresen ötvözi az orvostudomány tényeit a fantázia világával, egy-egy témához tudományos szempontból is alaposan felkészül, behatóan tanulmányozza a szóban forgó szakterületet. A törvényszéki orvostanról szóló műveinek megírása előtt például szakképzésen vett részt, sőt Miamiban dolgozott is ezen a területen, boncolásokat is végzett.
Cook nem tagadja, hogy regényei nem minden esetben tökéletesek, de a krimi adta lehetőségekkel igyekszik a közvélemény érdeklődését felkelteni olyan aktuális témák iránt, amelyekről az átlagember a mindennapokban kevés információhoz jut. „Hiszem, hogy a könyveim valóságosan tanítanak” – vallja a szerző, aki az elsők között írt olyan, a maguk idejében pikánsnak számító témákról, mint a szervadományozás, szervátültetés vagy a géntechnológia, a mesterséges megtermékenyítés és a kutatásfinanszírozás. Vektor című könyve a bioterrorizmus veszélyeire figyelmeztet, amely manapság – Cook szerint sajnálatos módon – lekerült az újságok címoldaláról.
Könyvei szinte kívánkoznak a filmvászonra, így a Kóma után elkészült a jó és talán kevésbé jó feldolgozású Szfinx, a Műhiba, a Halálfélelem, a Járvány, a Haláltusa, az Invázió és a Halálos félelem televíziós és moziváltozata is. Cook többször járt Magyarországon, legutóbb tavaly Pécsett dedikálta könyveit az Ünnepi Könyvhét alatt.
