Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Az idegen és Camus című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Az idegen és Camus

Szerző: / 2016. április 26. kedd / Szubkultúra, Könyvvilág   

Albert Camus (Fotó: amazon.com)Az idegen minden ízében pontos, kristálytiszta és mai szöveg. Az új, nyersebb, közvetlenebb fordítás visszaadja az eredeti regény humorát, erotikáját.

Új címmel, Ádám Péter és Kiss Kornélia új fordításában adja közre az Európa Könyvkiadó Albert Camus talán leghíresebb regényét. A 20. század derekán, 1942-ben látott először napvilágot L’étranger címmel megjelent mű népszerűségét mutatja, hogy mintegy negyven nyelvre fordították le, 1967-ben, Luchino Visconti rendezésében film is készült belőle. Témája a camus-i filozófia alapélménye: az abszurd.

A mű 1948 óta számtalan magyar kiadást ért már meg Közöny címen, Gyergyai Albert fordításában. Ezt a címet azonban Illés Endre, a Révai Könyvkiadó vezetője adta, aki szürkének és erőtlennek ítélte a francia cím magyar fordítását.

Ádám Péter és Kiss Kornélia fordítása nem csak a címet viszi közelebb az eredetihez: Az idegen minden ízében pontos, kristálytiszta és mai szöveg. Nyersebb, közvetlenebb fordításuk visszaadja az eredeti regény humorát, erotikáját. A nyelv és az ízlés is változik – mondják a fordítók. Gyergyai éppen azért nem fordíthatta élőbeszédben az egyébként élőbeszédben írt szöveget, mert ennek nem volt Magyarországon irodalmi hagyománya, így a fordításból eltűnt a modernség, közvetlenség, irónia és költőiség.

A mű egy Meursault nevű algíri francia hivatalnokról szól, aki elkövet egy gyilkosságot, el is ítélik miatta. Meursault büntetése halál, a regény pedig a büntetés előtti börtönnapjait tárgyalja. A végkifejlet nem kétséges, a tanulság azonban meghökkentő. Miközben ugyanis Meursault ellen emberölés vádjával jogos eljárás folyik, egyúttal koncepciós per áldozata is. Ha ugyanis az öncélú gyilkosságot elkövető tettest beszámíthatatlannak nyilvánítanák, megmenekülhetne a fővesztéstől. A bírák azonban végső soron a meursault-i mentalitást, az abszurd emberi mivoltot büntetik. Feláldozzák Meursault-t azért, hogy ne kelljen szembenézniük saját létük abszurditásával.

Albert Camus: Az idegen A mű 1948 óta számtalan kiadást ért már meg Gyergyai Albert fordításában. Ádám Péter és Kiss Kornélia nagyszerű, új fordítása az év nagy irodalmi eseménye, mely aligha csak a címet viszi közelebb az eredetihez: a minden ízében pontos, kristálytiszta és mai szöveg remélhetőleg a következő évtizedek olvasóit is rabul fogja ejteni.

Jól tudnak együtt dolgozni, és külön-külön egyikük sem mert nekifogni a fordításnak, ezért döntött úgy Ádám Péter és Kiss Kornélia, hogy közösen fordítják újra Albert Camus klasszikus regényét.

Részlet a könyvből a címre kattintva:
Albert Camus: Az idegen

(részlet a regényből)

Őrizetbe vételem után többször is kihallgattak. De csak a személyes adataimat vették jegyzőkönyvbe, így az egész nem tartott sokáig. Az első kihallgatáson, ez még a rendőrőrsön történt, olyan érzésem volt, mintha az ügyet senki se vette volna komolyan. De a vizsgálóbíró, egy hétre rá, már sokkal nagyobb érdeklődéssel kezdett méregetni. Viszont az elején ő is csak arra volt kíváncsi, mi a nevem, hol lakom, mi a foglalkozásom, mikor születtem, és hol. Azt is tudni akarta, van-e már ügyvédem. Mondtam, hogy nincs, és megkérdeztem, feltétlenül szükséges-e, hogy legyen. „Ezt meg hogy érti?” – kérdezte. Amire azt válaszoltam, hogy szerintem az én ügyem nem valami bonyolult. Mire ő, mosolyogva: „Gondolja maga. De a törvény az törvény. Ha nincs saját ügyvédje, majd kirendelünk egyet hivatalból.” Arra gondoltam, végül is nekem sokkal egyszerűbb, ha ezekkel az apróságokkal az igazságszolgáltatás foglalkozik. Ezt meg is mondtam neki. Igazat adott nekem, és azzal zárta a beszélgetést, hogy, ugye, milyen szerencse, hogy a törvény mindenre gondol.

Albert Camus: Az idegen, Fordította: Ádám Péter, Kiss Kornélia, Európa Könyvkiadó, 2016