„Most elővettem a levélpapirost, és írok neked. Éspedig három dologért.” Csáth Géza teljes, ma ismert levelezése mintegy 1500 darabra rúg. A Magvető kiadása ezekből válogat, Csáth leveleit kiegészítve a hozzá írottakkal.
Vészi Margit, a Napló főszerkesztőjének idősebb lánya, így emlékezett vissza 1907 egyik nyári vasárnapjára: „Este zenéltünk. Ady, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza voltak itt. Csáth kedves, finom, szerény ember és szépen hegedül. Zenéről pedig úgy beszél, mint kevesen.” Ez a jellemzés ritkán merül fel, mikor Csáth Gézáról van szó – sokkal inkább a morfinista orvos-író hibái és zsenialitása kerül előtérbe -, pedig Csáth Géza ilyen is volt.
Levelezéséből megismerhetjük családtagjaihoz fűződő viszonyát, irodalmi és művészeti kapcsolati hálóját, kibontakoznak művészekkel és orvosokkal szőtt barátságai – Kosztolányi Dezsőtől Weiner Leóig, sőt Pucciniig számos jelentős művésszel levelezett, Ady a Csorba-tóhoz invitálja, Vészi Margit baráti hangú levélben mond véleményt a novelláiról, Csáth Karinthyné halálának okairól érdeklődik orvosi szaknyelven Kosztolányitól…
A leveleket olvasva feltárul a XX. századelő – Szabadka, Budapest, tátrai és erdélyi fürdővároskák – sokszínű világa, ahol a levelezőpartnerek is legalább annyi érdekes ablakot nyitnak meg a saját életükre, mint Csáth a maga tragikus történetére. A Smaragd asztal (ez Csáth soha meg nem valósult lapjának a címe) fontos adalékokkal szolgál nemcsak Csáth, de például Kosztolányi műveinek keletkezéstörténetéhez is.
A válogatás, a jegyzetek és az annotált névmutató Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály munkája.
Csáth Géza Brenner József néven született 1887-ben, Szabadkán. Író, zeneesztéta, orvos. A szabadkai gimnázium elvégzése után sikertelen felvételit tett a Zeneakadémiára, majd beiratkozott a budapesti orvosi karra. 1909-ben a Moravcsik-klinika ideggyógyásza, 1910-től az ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa. Orvosként dolgozott többek között Stószon, Palicson, Stubnyafürdőn, Földesen, Regőcén. Egy téves orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében 1910-ben morfinista lett, és a többszöri elvonókúra ellenére sem tudott megszabadulni szenvedélybetegségétől. 1919-ben idegileg összeomlott, a bajai kórház elmeosztályán kezelték, ahonnan megszökött. Lelőtte feleségét, majd öngyilkosságot követett el 1919-ben.
A címre kattintva beleolvashatsz a könyvbe:
Smaragd asztal – Csáth Géza válogatott levelezése
(részlet a könyvből)
29. Csáth id. Brenner Józsefnének
Kedves anyikám!
Most elővettem a levélpapirost, és írok neked. Éspedig három dologért.
Először azért, mert ma van a születésed napja. Azoknak az üdvözletei és jó kívánságai közé, akik téged szeretnek, fűzd, kérlek, az enyémet is. Kívánok neked jó egészséget, amely a legfőbb jó, s a többit… az… istenre bízom, az apróbb dolgokat intézze el ő szent felsége.
A másik, amiért írok, az, hogy tegnap láttam Molnár Ferenc színdarabját, Az ördögöt a Vígszínházban. Ilyen fényes, varázsos perspektívájú remekmunkát még nem sokat láttam életemben. Már megjelent könyv alakban. Apának ajánlom, vegye meg a kaszinó számára, és gyönyörködjétek ki magatokat benne. Fényes mulatság lesz még olvasva is, nem bánjátok meg.
A harmadikat is (bár nehezen), de megírom. Apa azt mondta, hogy nekem e hónapra még néhány koronát fog adni. Mostanában rosszul megy az írás, hát nem erőltetem magam, meg azután nem is akarok kiadni a kezemből valami komisz munkát… Ha tehát könnyen bírjátok nélkülözni azt a nekem szánt pénzt, akkor kérlek, most küldjétek. (Ha nem, akkor ne aggódjatok, előlegeket fogok felszedni.)
Egyébként az idő csodaszép, napos. A levegő jó. Hát nálatok?? (A gyerekek se írnak!)
Kezedet és kezeteket csókolja
jó fiatok,
Jóska
Best [!], 1907. ápr[ilis] 18.
Csáth Géza: Smaragd asztal – Csáth Géza válogatott levelezése, Magvető Kiadó, 2020
