A kínai Mo Jen veheti át idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentették be Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.
Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban.
„Egyedülálló szerzői munkássággal van dolgunk” – mondta az SR svéd rádiónak Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentést követően. Az író stílusát sokan Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez hasonlítják, Englund szerint Mo „Faulkner, Dickens és Rabelais” egyvelege. Munkássága a régi kínai irodalomra épül, és a távol-keleti nép mesélő hagyományai is tovább élnek műveiben.
Mo Jen Kína egy olyan vidékének falusi életét festi meg műveiben, ahol más emberek idegenül érzik magukat. Az író azonban része ennek a világnak – emelte ki Englund. Mo Jen történeteit szülőfaluja, a kelet-kínai Kaomi (Gaomi) és az ott élő emberek ihlették, az író azonban manapság már Pekingben él.
Mo Jen Nobel-díja nem meglepetés, a kínai író a legfőbb várományosok között szerepelt. 1955-ben született, eredeti neve Kuan Mo-je (a Mo Jen azt jelenti: Ne szólj). Vidékről származik, családja megszenvedte a Nagy ugrás politikáját, beleértve az azzal járó éhínséget is. A nagy nélkülözés miatt előfordult, hogy fakérget és füvet evett a túlélésért. Az iskolát otthagyta, a kulturális forradalom idején pásztornak állt. Később a hadsereg művészeti és irodalmi intézetében tanult, majd Pekingben szerzett diplomát ezen a területen.
Ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Stílusát Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez hasonlítják.
Később fiatalkora szenvedéseiből merített műveihez, amelyek többek közt a korrupcióval, a kínai társadalom dekadenciájával, a családtervezési politikával és a vidéki élettel foglalkoznak. Első regénye 1981-ben jelent meg. A világon az egyik legismertebb regénye az 1987-ben megjelent Vörös cirokmező (Red Sorghum), amelyből még a megjelenés évében film is készült azonos címmel, ami Arany Medve-díjat Berlinben. A történet az 1930-as évek Kínájában játszódik egy vidéki faluban, és egy család történetét meséli el.
Manapság ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Bírálói viszont épp azt róják fel neki, hogy túl közel áll a kommunista párthoz, hírnevével pedig igen óvatosan bánik, kínosan ügyelve arra, hogy ne keveredjen a másként gondolkodók oldalára.
Mint írtuk, a fogadóirodáknál a japán Murakami Haruki és a kínai Mo Jen (Mo Yan) neve merült fel a legesélyesebbek között az irodalmi Nobel-díjra az idén, annak ellenére is, hogy a szakértők inkább azt tartották valószínűnek, hogy női vagy észak-amerikai, de semmiképp sem 40 év alatti kitüntetettje lesz a legrangosabb elismerésnek.
Az irodalmi Nobel-díj esetleges várományosai között Nádas Péter neve is felmerült, akiért nagyon szurkolt az egész ország. Nádas Péter vallja, hogy a prózaírás egyik alapfeltétele, hogy a szerző tartósan ugyanolyan maradjon, ne legyenek kedélyhullámzásai, ami majdnem lehetetlen.
A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 8 millió svéd korona is jár.
