A novelláiban felcsapó indulat nemektől független. Ahogy a kötet címe sugallja, minden történetben lezajlik egy „törésteszt”: ha nem egy tárgy, akkor az ember törik.
Nőkről szóló traumabeszéd Szabó T. Anna első novellagyűjteményében
Egy sor verseskötet és tavaly megjelent, Senki madara című kisregénye után Szabó T. Anna először jelentkezik novelláskötettel: a nemek közötti hatalmi viszonyokkal foglalkozó Törésteszt a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
A kötet, amelynek Szilágyi Lenke tervezte borítójáról egy porcelánbaba néz az olvasóra tágra nyílt tekintettel, az Origó című novellával kezdődik. Az írás Szűcs Attila egy festménye nyomán született. A tűpontos, ziháló, rövid novella olyan, akár egy szabadvers. „Ez a fajta beszéd nagyon fontos nekem, az átmenet a szerepversből a prózába. Van néhány verssűrűségű novella ebben a kötetben. Ezeket balladanovellának hívnám, mivel kihagyásos szerkezetükkel is a balladákra emlékeztetnek” – mondta az írónő az MTI-nek.
Az egy híján ötven rövid próza férfi és női hangokon szólal meg. „A férfi és nő közötti hatalmi viszonyok érdekelnek. Még a mai közbeszédben is általában arról van szó, hogy mi a nő feladata, és nem arról, hogy milyen a nő helyzete. A helyzet egy megállapítás, a feladat kényszer, célkijelölés” – foglalta össze a fiatal, kétgyermekes írónő, akinek férje a kortárs próza kiemelkedő szerzője, Dragomán György.
Saját, fájdalmasan megélt tapasztalatát is átszűri az indulatos novellákon. Minden házasságban és minden kapcsolatban dominanciaküzdelmek zajlanak, a legnehezebb az egyenlőség. „Mint célt ki kell tűzni, sehogy máshogy nem érdemes. Egy olyan kapcsolat, amelyben az egyenlőség nem is cél, szerintem kizárólag a másik elnyomásáról szól ” – mondta.
Egy irodalmi példára hivatkozva felidézte, hogy Petőfi és Jókai egyenrangú társnak érezték feleségüket. „Gyönyörű, amikor Petőfi azt mondja: én nem ismerek nálam magasabbat, de alacsonyabbat sem. Ez a romantikus generáció megpróbált szembe menni a konvencióval.”
A Töréstesztet írói pályafutásában legalább akkora lépésnek tartja, mint annak idején az Elhagy című kötetét vagy a szülés utáni verseit. „Mikor megírtam, hogy milyen fájdalmas, szép és durva a gyerekszülés, az volt ekkora kitárulkozás.”
A novelláiban felcsapó indulat nemektől független. Ahogy a kötet címe sugallja, minden történetben lezajlik egy „törésteszt”: ha nem egy tárgy, akkor az ember törik. „Mind hordozunk magunkban olyan sebeket, amelyeket akár akaratlanul is ejtettek rajtunk, kérdés, hogy mekkora egy ember terhelhetősége. Továbbra is tetten érhető, hogy a nő nem emeli fel a szavát, belemegy a játékbaba szerepbe, nagyon szeretne kitörni, de nem tud.”
Egy lépés ez a könyv, a fájdalmon keresztül a megértő szeretethez – fogalmazott az írónő, hozzátéve, hogy ideálképe Kosztolányi Pacsirtája. „Olyan fájdalmas, hogy bele kell halni, mégsem pusztító indulat van bene, hanem megértő, elfogadó, miközben egy reménytelen helyzetet ábrázol.”
A Töréstesztben megjelenő viszonyok azonban sok szempontból nem reménytelenek, mint fogalmazott, „a harag katartikus tud lenni, kiegyenlíti a szerepeket, segít”. Írásaira nagy hatással volt Kosztolányi mellett Jékely Zoltán novellisztikája, „mert ő is a novelláiban néz szembe a férfi-nő viszonnyal, a testiséggel, kegyetlenül, de ugyanakkor megértően”.
A kötet egy-egy novelláján egy regény intenzitása süt át. Ilyen a Küklopsz is, amely eredetileg valóban egy regény szüzséjeként készült el. A férfiszerelem e szenvedélyes vallomásában elejtett szavakból bukkan elő a fiatal művész és idősebb társa szilánkos története, amelynek egésze azonban meghúzódik a balladai homályban.
„Valamiféle katalizátornak is szánom ezeket a balladanovellákat, olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyeket meg lehet vitatni egymás között. Gyújtsanak, robbantsanak be valamit, akkor is, ha ez fáj, hiszen nem lehet megúszni. A legnehezebb magunkkal szembenézni. Ez a könyv önvizsgálat is: tükrözi milyenek az én indulataim” – hangsúlyozta Szabó T. Anna.
A Töréstesztben megjelenő traumabeszéd a nőkről szóló írásokban már Weöres Sándor Psyché, Esterházy Péter Tizenhét hattyúk vagy Dragomán György Máglya című könyvében is jelen van. Szabó T. Anna szerint mintha felszakadt volna egy gát a kortárs magyar prózában. „Ha haragosabb vagy szenvedélyesebb a szöveg, az azért van, mert a fedőt fölemelték, nem tudom ki kezdte, de az a lefojtott, nagy nyomású gőz most előtört.”
A novellák témái már Kerített tér című verseskötetében is hangsúlyosan jelentek meg, ezúttal ismét gyakran a tenni akarás és a tehetetlenség érzetének kettőssége jellemzi az írásokat. A verseskötettel való folyamatosságot húzza alá, hogy ezt a gyűjteményt szintén a szembenézés, ezúttal elsősorban az elfojtott haraggal való szembenézés ihlette.
A Töréstesztben ábrázolt kapcsolatok nem feketék és fehérek. „Vannak kiélezett helyzetek, amikor szükség van a sarkításra, a veszekedés tipikusan ilyen helyzet, de utána a beszélgetésnek, önvizsgálatnak kell következnie” – fejtette ki.
A József Attila-díjas költőnő verseivel párhuzamosan régóta ír prózát, de megjegyezte, hogy mivel ez a műfaj sokkal időigényesebb, nincs sok novellája. Számos színdarabot is írt, és folyamatosan fordít. Mint mondta, munkájához férjétől kapja a legtöbb segítséget. „Mindig biztatott, sokat tanultam tőle.”
Jelenleg egy verseskötete is készül, emellett éppen egy bábdarabhoz ír dalokat. Elmondta, hogy a bábszínházhoz különleges kötelék fűzi, a Törésteszt novelláit az is inspirálta, hogy sokat dolgozott bábosokkal. Az anyaság fájdalmáról, öröméről szóló írásaiból Anyajegy címmel készült bábelőadás, amelyet Markó-Valentyik Anna rendezett és játszik a Vaskakas Bábszínházban. És ez a témája az Elhagy című versének is, amelynek előadásával Kakasy Dóra tavaly elnyerte a Versünnep Fesztivál fődíját. A színésznő önálló estet is összeállított Szabó T. Anna műveiből, a címe: Szeressem végre magamat.
A Törésteszt című kötetet szombaton délután mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon.
