Napjaink virágzó fesztiválkultúrája sokat köszönhet Woodstocknak – volt mit tanulni, mind hihetetlen sikeréből, mind szervezési malőrjeiből. A woodstocki fesztiválhoz számos rekord is kötődik.
Jimi Hendrix, Janis Joplin, Joe Cocker, Joan Baez, The Who, The Doors, Cream, Traffic, Creedence Clearwater Revival, Jefferson Airplane, Grateful Dead, The Byrds, Buffalo Springfield... valószínűleg kevesen vannak, akiknek ezek a nevek idegenül csengenek.
Woodstock ma már jelkép a rockzene történetében. Woodstock minden idők legnagyobb rockfesztiváljának helyszíne, egyébként jelentéktelen kisváros New York közelében. 1969. augusztus 15. óta azonban mementó- és zarándokhely egy generáció számára, amely naiv hittel a békéért és a szeretetért indult harcba. A Woodstock fesztivál része a történelem egy forrongó korszakának, világszerte jelentős hatással volt generációk életmódjára, és a populáris kultúra alakulására. A rockzenei rendezvények plakátjai tehát nemcsak a megjelenített zenei események és a szereplők miatt érdekesek, hanem képzőművészeti szempontból is önálló értéket képviselnek. Ezen sorok írója elfogult… nagyon. Woodstock zenéjén nőtt fel, noha a gondolatokban sem élt még, szerencsére a zene és az eszme örök, továbbadható generációról generációra.
Számos érdekesség és rekord – többek közt ezt is jelentette az 1969. augusztus 15. és 17. között sorra került woodstocki zenei fesztivál.
A New Yorktól 150 kilométerre megrendezett háromnapos eseményen 32 együttes és szólóénekes lépett fel. A legjobban fizetett banda a 12 500 dollárt kaszáló The Who volt, az előadók gázsija összesen 200 ezer dollárra rúgott. Az előzetesen várt ötvenezres nézősereg helyett ötszázezren árasztották el a fesztivál színhelyét, a belépők ára 18 dollár volt – már annak, aki fizetett, mivel pénztárbódék híján gyakorlatilag szabad volt a bejárás. A 250 hektáros területen hatszáz mobilvécét állítottak fel.
A három nap alatt nem került sor erőszakos bűncselekményre, annál magasabb volt viszont a kábítószer-fogyasztás aránya. Az egészségügyi sátrat 5162-en látogatták meg, ebből 797 eset drogfogyasztással összefüggő eset volt. A később legendássá vált fesztiválon ketten vesztették életüket kábítószer miatt, de két kisbaba is született. A három nap alatt rekkenő hőség és erős viharok jellemezték az időjárást, az első estén három órán át zuhogott, 120 milliméter csapadékot mértek.
A fesztivál összköltsége 2,4 millió dollár volt, a takarítás öt napot vett igénybe. Az esemény hang- és képanyagának jogaiért 1,5 millió dollárt fizettek, a fesztivál az elmúlt negyven évben 200 millió dollárt termelt. A háromnapos fesztivál hétfőn hajnalban Jimi Hendrix fellépésével ért végett. A fesztivál vége után a gitárvirtuóz zseni, Hendrix alig néhány héttel feloszlatta bandáját, a Jimi Hendrix and The Experience-t.
Woodstock szervezői – Michael Lang, Joel Rosenman, John Roberts és Artie Kornfeld – hitek abban, hogy az utolsó pillanatban tett őrült erőfeszítéseik nyomán végül minden összeáll, és sikerülhet az, amihez manapság egy teljes év módszeres előkészületeire van szükség.
A New York megyei Bethelben megtartott koncert, amely több mint 400 ezres tömeget mozgósított 1969. augusztus 15. és 18. között, minden logisztikai malőr (kilométeres dugók, szakadó eső, víz- és élelmiszerhiány) ellenére óriási siker lett, és a felmerült nehézségek végül csak színesítették a róla kialakult legendát.
Woodstock sok minden volt – a béke és a zene rövid, ártatlan pillanata, de az utóbbi években felpezsdült fesztiválkultúra úttörőjeként is meghatározó esemény. „Rengeteg fesztivál számára jelentett mintát Woodstock. Megteremtette a rituálét, amit a többiek lemásolhattak.”
Ám magát a woodstocki fesztivál sikerét nem tudták megismételni, negyedszázados jubileumot ünnepelve 1994. augusztus 15-től 17-ig ismét fesztivált rendeztek Woodstock 94 címen, az eredeti helyszínen. Az egykori előadók közül viszont csak két szólista, Bob Dylan és Joe Cocker fogadta el a meghívást. A rendezvényre végül mindössze százezer egykori hippi és tini volt kíváncsi.
