Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Shakespeare helye című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Shakespeare helye

Szerző: / 2016. június 27. hétfő / Kultúra, Irodalom   

A garasos kisasszony előadása a Magyar Színházban, 1898 (Fotó: Erdélyi/OSZK) Szathmáryné Farkas Lujza első férje, Szathmáry Dániel elesett a szabadságharcban, második férjével, Laczkóczy Sándorral saját társulatukkal járták az országot, majd 1857-től ismét a Nemzeti Színházba játszott…

Fiatalon hősnőket, kissé megöregedve komikus szerepeket alakított. Minden szerepkörben föltalálta magát és különleges beleérzéssel jelenítette meg alakjait, s amin a hozzáértők legjobban csodálkoztak, Szigligetit szigligetisen, Shakespeare-t sekszpírien, Molière-t molièresen játszotta.

Senki az égadta világon nem is sejtette, hogy mindenre ösztönösen érez rá, és egyetlen művet sem olvasott el.

A Faustban olyan elragadó szellemmel alakította az egyik boszorkányt, hogy az előadás után kritikusok és színészek vették körül és áradoztak nagyszerű teljesítményéről.

Valaki megjegyezte:

– Igazán nem értem, hogy tudta ennyire megérteni a Faustot, ennyire mélyére hatolni a mű legtitkosabb rejtekeinek!

– Hóóó! Kedvesem – mondta Szathmáryné -, nekem aztán az egész Shakespeare a kisujjamban van!

A lelkes rajongókba beleszorult a szó. Valaki hosszas csönd után megjegyezte:

– De a Faustot nem is Shakespeare írta!

– Nem? – csodálkozott Szathmáryné kedvetlenül. – Bánom is én. Hát jó, akkor legyen Molière!

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek